Próbára tesz és megerősít a böjt

Hamvazószerdától húsvétig a keresztény hívek hagyományosan a nagyböjt szabályai szerint élik mindennapjaikat. Sipos Barnabás debreceni ortodox pap a Naplónak elmondta, egyházuk hagyománya kétezer éves, s ez az eredeti és teljes böjt. – Az ortodoxok böjtje a megbocsátással kezdődik. Vajhagyó vasárnap estéjén, az esti istentisztelet után a papság és a hívek bocsánatot kérnek egymástól, így kiengesztelődve és egymással megbékélve együtt kezdhetik a böjtöt. Az ortodox böjt első hetében sokan minden nap templomba mennek, mely ebben az időszakban sötét, csak a gyertyák és a mécsesek világítanak. Ezeken az alkalmakon rendszerint zsoltárok, énekek és imák olvasása váltják egymást – fogalmazott.

Békében és csöndben

Sipos Barnabás, a debreceni Szent Háromság Magyar Ortodox Egyházközség parókusa elmondta, a nagyböjt előtt négy vasárnapon keresztül az egyház példát állít elénk a Szentírás szavai szerint. Ennek célja lelkileg felkészíteni a híveket a „nagy utazásra”, arra a küzdelemre, mely a böjt folyamán vár rájuk. – Ez a négy vasárnap különleges elnevezést is kapott: vámos és farizeus vasárnapja, a tékozló fiú vasárnapja, húshagyó és vajhagyó vasárnapok. Ezeken a napokon olyan erényekkel gazdagodhatunk, melyek útitársként szolgálnak a nagyböjt idején. Megtanulhatjuk a vámos alázatát, a tékozló fiú bűnbánatát, gyakorolhatjuk a szeretet parancsát a húshagyó vasárnapi evangélium szerint, vajhagyó vasárnapon pedig parancsot kapunk, hogy bocsássunk meg egymásnak.

„Húshagyó vasárnaptól testünket is megtartóztatjuk, húst már nem fogyasztunk, vajhagyó vasárnaptól pedig az állati eredetű ételekről is lemondunk egészen húsvétig”

– hangsúlyozta az ortodox pap.

– A nagyböjti templomi szolgálatok az embert kiragadják a zajból, ami ma már gyakorlatilag állandóan körülvesz bennünket. A televízió vagy a zene hangzavarában nem tudunk csöndben maradni, pedig Isten a csöndben szól hozzánk, különösen ebben a böjti csendben. A zaj megöli ezt a lehetőséget, az imádság viszont táplálja. A böjt hitünk újra felfedezése, mely által felfedezzük az életet, annak isteni értelmét és mélységét. Amikor megtartóztatjuk magunkat az ételektől, kikapcsoljuk a bennünket körülvevő zajt, és a felszínes dolgokat sokkal értékesebbekre cseréljük, akkor Istent fedezzük fel újra – világított rá Sipos Barnabás.

Kenyéren és vízen

Bálint Sándor néprajzkutató már az 1930-as években tanulmányozta népszokásainkat. – A régi idők böjti fegyelme igen szigorú volt. A böjti napokon csak kenyeret, sót és száraz növényi eledeleket volt szabad enni, és csak egyszer ehettek napjában. Ennek az épületes, önmegtagadó életnek számos példája és nyoma maradt fenn népünk körében, mutatván azt, hogy a jókedvű áldozatban öröme telik. Mutatja azonban azt is, hogy a nép vallásos életében is döntő a hagyományok kultusza. A hivatalos enyhítések következtében már nem volna kötelezve a szigorú böjtre, különleges kikötésekre, de apáinak jámbor élete megszentelte, és így ő is a legújabb időkig megtartotta őket – fogalmaz tanulmányában az elismert néprajzkutató.

Testnek és léleknek

Soltész Ian személyiségfejlesztő tréner szerint a böjtnek nemcsak a szervezet egészségére gyakorolt hatása kedvező, hanem jellemünket is erősíti. – Létezik egy tibeti mondás, mely szerint aki uralni tudja az étrendjét, akkor az élete többi területén is uralkodóvá válik. Ez nyilván a tudatossággal van összefüggésben; minél tudatosabbak vagyunk az életvezetésünkben, annál magasabb az önbecsülésünk is. Ha azért böjtölünk, hogy másoknak megfeleljünk, akkor nehezebb dolgunk lesz annak betartásával, ellenkező esetben viszont meggyőződhetünk a böjt testi-lelki pozitív hatásairól, így este, a hűtőszekrény mellett állva sem fogjuk megszegni fogadalmunkat – mondta.

Soltész Ian felhívja a figyelmet őseink tanítására, miszerint „ép testben ép lélek”, oda-vissza hatnak egymásra. – A böjtök során mindig megmérettetünk a magunk szemében. Mennyire tartom meg a saját magamnak tett ígéreteimet? Ha egyik alkalommal elbukok, akkor legyintek-e, hogy akkor már úgyis mindegy, vagy újult erővel képes vagyok továbbmenni?

„Az időszakos böjtölésekkel azért fejlődik a személyiségünk, mert fejlődik a nemet mondás képesség is, ezáltal megtapasztaljuk, hogy képesek vagyunk határokat szabni, megújulni, kilépni a megszokott rutinokból és a komfort­zónából”

– állítja a szakember.

Csakis meggyőződéssel

Soltész Ian gyakran tapasztalja, hogy sokszor nem a böjt betartása a nehéz, hanem a valódi „miért” megtalálása és átélése. Miért is böjtölünk? Sokan mondják, hogy a böjt nehéz, a szakember azonban az ilyen mondatok kántálásától mindenkit óva int, hiszen ez mind önhipnózis, pszicholingvisztika és önbeteljesítő jóslat. – Az abrakadabra szó arámi nyelven azt jelenti, hogy „szavaimmal teremtek”. Fontos ezt is folyamatosan tudatosítani magunkban, elsősorban kihívások idején – tanácsolja a személyiségfejlesztő tréner.

SZD

Mi az a negyvenlőböjt?

Bálint Sándor megfogalmazásában a Nagyböjt, az Érdy-kódexben negyvenlőböjt, az egyházi évben hamvazószerdától húsvétvasárnapig terjedő, Jézus negyvennapi böjtölésének, majd kínszenvedésének emlékezetére szentelt negyvennapos időszak, amelynek kisebb megnevezett egységei; hetei, vasárnapjai, ünnepei is vannak. – Középkori magyar nyelvhasználatban gyökerező nevük máig él idősebb népünk ajkán. A böjt, népnyelvi alakjában bűt szó megbecsülendő régiségünk, hiszen még a magyar nyelv szakrális rétegéből került át a keresztény szóhasználatba – írja Az egyházi év néprajza című könyvében a szerző.

Borítókép: hagyományaink szerint Cibere vajda, a nagyböjt képviselője farsang farkán vívja meg harcát a bőséges lakomák hívével, Konc királlyal