Ötven éve állították fel Debrecenben a híres tankszobrot

„Örök dicsőség és hála a debreceni páncélos csata hős szovjet katonáinak” – hirdette az 1944 októberi hortobágyi páncélosütközet óriási emlékműve, amit 1970. április 2-án avattak fel katonai parádéval a Kossuth utcán.

A Hajdú-bihari Napló már a március 4-i, szerdai címlapján kiemelt hírt adott arról, hogy épül a debreceni páncéloscsata emlékműve. Eszerint a Debreceni Városi Tanács határozata alapján „a felszabadulás 25. évfordulójára” elkészül Debrecenben a II. világháború egyik legnagyobb csatájának, a debreceni páncéloscsatának az emlékműve. A 48 négyzetméteres dombormű alkotója Pátzay Pál, Kossuth-díjas szobrászművész. A kompozíció kötömbjei – kifaragottan – az előző nap reggelén érkeztek meg a helyszínre.

Hős szovjet katonák

Ez a terület a mostani Szent Efrém Általános Iskolával szemközt található. A Napló cikke részletesen ecsetelte, hogy a Kossuth utcai parkban felállítandó emlékmű posztamensét már korábban elkészítették. Budapestről tehergépkocsikkal, különleges szállítójárművekkel érkeztek meg a süttői kifaragott kőtömbök, melyeket fővárosi szakemberek emeltek be a helyükre. A monumentális alkotást hazánk felszabadulásának jubileumi évfordulója alkalmából avatták fel.

Ez azonban (mint gondolhatnánk) nem április 4-én történt meg, hanem – szintén a Napló beszámolója szerint – április 2-án, csütörtökön. A másnapi, terjedelmes tudósítás elöljáróban felelevenítette azt is, hogy a II. világháború nagy tankcsatája volt Debrecen közelében, 1944 októberében, és a kompozíciót az ütközet hős szovjet katonáinak emlékére emelték.

Vérüket hullatva

Az átadási ünnepségen az „érdeklődők ezrei” előtt díszegység fogadta Oláh István vezérőrnagy, miniszterhelyettes köszöntőjét. A díszvendég kiemelte: Debrecen nagy szerepet játszott a történelmi sorsfordulóban, s 1944 végén innen indult el az új élet. A város lakosai büszkék lehetnek a történelmi hagyományaikra.

– Azzal adom át az emlékművet, hogy emlékeztesse a jelen és a jövő debrecenijeit a hős szovjet harckocsizókra, tüzérekre, híradósokra, műszakiakra, akik vérük hullatával szabadították fel hazánkat – fogalmazott a vezérőrnagy. Mint rámutatott, külön öröm, hogy néhány olyan legendás hírű hadvezért is köszönthettek az ünnepségen, akik 25 évvel ezelőtt debreceni földön vezették győzelemre a csapataikat.

A szobron virágot helyeztek el a Szovjetunió, a Varsói Szerződés, Románia és Klaipeda küldöttei, valamint a helyi vállalatok képviselői és civilek is.

A forradalom szellemében

Aznap, április 2-án egyébként – a Napló egy másik beszámolója szerint – több mint kétezer fiatal lett a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) tagja, s tett ünnepi fogadalmat a Vörös Hadsereg útján (a mai Piac utcán). A parádéra felsorakozott egyenruhásokat Körtvélyesi Gyula, a KISZ debreceni titkára köszöntötte, a fogadalom szövegét pedig Kiss Gábor, a 109. Számú Szakmunkásképző Intézet tanulója olvasta fel.

A Napló tudósítása végül úgy fogalmaz, hogy „az ünnepélyes pillanatok után Fényi Katalin, a gépipari technikum tanulója a társai nevében ígéretet tett arra, hogy mindenkor a forradalom szellemében élnek, dolgoznak, tanulnak”.

A tankszobrot a rendszerváltás után távolították el. Előbb egy Vértesi úti telepen tárolták, aztán átvitték a Szoboszlói útra. Az alkotás darabjai ma is ott lapulnak a lakótelep melletti udvaron.

Vass Attila