2020.06.04. 14:58
Lélekben egyesítsük az országot!
A magyarság közös múltját, jelenét és jövőjét jelképezi a Hajdúszováton leleplezett szobor.
Fotó: Kovács Péter
A település főterén felállított, Győrfi Ádám szobrászművész által készített köztéri szobrot Váradi Jenő polgármester avatta fel június 4-én, a nemzeti összetartozás napján. A trianoni békediktátum százéves évfordulóján elhangzott beszédében a városvezető hangsúlyozta, hogy a békediktátum kitalálói a magyarság öntudatát, méltóságát nem tudták földbe döngölni. Legyünk büszkék arra, hogy ennyi évtized után is kitart a magyar a magyar mellett. A kormány méltósággal vállalja az országon belül és azon kívül a magyarok közötti kapcsolatot, és mindent elkövet azért, hogy erkölcsi elégtételt és vigaszt nyújtson az országhatáron kívül rekedt honfitársainknak.
„Amíg a magyarság egészében megvan az összetartozás tudata, az egymásért érzett felelősség, a nemzet érdekeiért vállalt szolgálat, addig a nemzet erősödik. Lélekben és hagyományokban egyesítsük a szétszakított magyarságot”
– tette hozzá a polgármester.
Trianoni megemlékezés és szoboravatás Hajdúszováton
– Határoktól, korlátoktól függetlenül van közös múltunk, vannak erős gyökereink, amelyekbe kapaszkodhatunk. Igenis van közös jelenünk, és ami még fontosabb, van jövőnk, itt Európa közepén, a múltunkra alapozva, nekünk, magyaroknak – fogalmazott köszöntőjében Tóth Károly önkormányzati képviselő a csütörtökön megtartott szoboravatón.
Pótolhatatlan veszteségek
A trianoni békediktátum századik évfordulóján felállított köztéri alkotásra még az előző választási ciklusban Szabó Ferenc, akkori képviselő tett javaslatot, amelyet – hivatkozva a nemzeti összetartozás értésének erősítésére és a nemzeti összetartozásra – a képviselő-testület elfogadott. A szoborkészítéssel Győrfi Ádám, fiatal, Püspökladányban élő szobrászművészt bízta meg az önkormányzat. A szobor helyének előkészítését, az alkotáshoz vezető térkövezett út kivitelezését Eszenyi Ferenc, Hajdú Zoltán, Kaszás Sándor, Szöllősi Lajos és Sós Sándor végezte el.
– 1920. június 4-én Versaille Trianon nevű nagykastélyában az I. világháború győztes hatalmai hazánkra kényszerítették a békediktátumot. Ez megcsonkította, megnyomorította, ízekre tépte hazánkat, lelkünket, az egész magyarságot. Az ország területének háromnegyedét, 13,3 millió lakost elvett. Az elcsatolt települések fele magyar település volt, 3,3 millió magyar rekedt a határokon kívül, az akkori magyarság egyharmada. Trianon nem megoldotta, hanem elmélyítette a nemzetiségi konfliktusokat, amely először előidézte a II. világháborút, majd 70 évvel később a Balkánon egy újabb véres háborút – fogalmazott történelmi visszatekintőjében Váradi Jenő polgármester. Ezt követően Fekete Zsófia szavalta el Juhász Gyula Trianon című versét. A szobrot Győrfi Ádám, Váradi Jenő és Bak Gézáné jegyző leplezte le, majd intézmények, szervezetek koszorúzták meg. Az ünnepség végén az Ismerős Arcok zenekar Nélküled című számát énekelték el az egybegyűltek.
KZS