Túl sok mindent nem tudunk még a COVID-ról

A nyájimmunitás egy általános populációs szintű, tehát az emberek sokaságára vonatkozó védettséget jelent valamilyen fertőzés ellen. A nyájimmunitás kialakulásáról, valamint arról, hogy a koronavírus elleni védekezésben építhetünk-e rá dr. Várkonyi István infektológus, klinikai immunológus, a Debreceni Egyetem Kihelyezett Infektológiai Tanszékének vezetője beszélt a Naplónak.

– Maga a nyájimmunitás is egyidős az emberiséggel. Ha száz emberből körülbelül hetven ember védett egy bizonyos fertőzéssel szemben – tehát átesett a betegségen és védettséget szerzett –, akkor a maradék, aki még nem esett át a fertőzésen, nem fogja megkapni az adott kórokozót azért, mert a száz emberből az a hetven, aki körülötte van, gyakorlatilag nem engedi be a közösségbe a fertőzést – ismertette a nyájimmunitás lényegét dr. Várkonyi István. Hozzátette: – A magyar védőoltási rendszer – ami véleményem szerint a világon az egyik legjobb – jelenleg is jól működik. Egy rendkívül nagy, széleskörű átoltottságot (védettséget) hoz létre bizonyos fertőző betegségekkel szemben – mutatott rá az infektológus.

Az egyén szintjén

Vannak országok, ahol a koronavírus elleni védekezés központi elemévé tették a nyájimmunitást, hogy igazuk van, vagy sem, hosszabb távon fog kiderülni.

– Jelenleg az a vélemény, ha kellően sokan átesnek a COVID-betegségen, akkor nem sok fertőzés fog történni, a vírus eltűnik. A nyájimmunitás azonban csak olyan fertőző kórokozóval szemben jön létre, ahol az egyén szintjén is kialakul a védettség. A védettségnek ráadásul kellően magas számú embernél kell megjelennie. Ennek a védettségnek kellően hosszú ideig kell tartania, tehát nem évekig, hanem évtizedekig – hangsúlyozta Várkonyi István. Így folytatta:

„Amit nem tudunk a COVID-betegségről, vagy legalábbis egymásnak ellentmondóak az adatok, hogy az egyén szintjén az immunitás kinél alakul ki.”

– Senki nem tudja jelenleg, hogy az immunmemória a SARS-CoV-2 fertőzések nagy részében milyen hosszú ideig tart, sőt bizonyos betegeknél egyáltalán nem alakult ki immunválasz sem – ismertette az infektológus.

Jelenleg nincs védőoltás

A tanszékvezető arra is kitért, nem tudni pontosan, az emberek hány százalékában alakult ki tényleges immunválasz, a védő ellenanyag kellően magas szintje. – Addig nincs értelme nyájimmunitásról beszélni, míg ezeket az alapvető kérdéseket a tudomány néhány hónapon belül megnyugtató módon nem tisztázza. Van egy általános vélekedésen alapuló nyájimmunitási mérőszám, ami azt mondja, hogy a lakosság 60-70 százalékának kell védő hatású ellenanyagokkal felfegyverkezve lennie, hogy ez a járvány lecsengjen. Véleményem szerint ez akár alacsonyabb is lehet, mivel a legtöbb matematikai modell nem számol az orvosok által jól ismert inhomogenitással, genetikai és környezeti tényezőkkel, a szervezet megváltozott „téli-nyári immunrendszer üzemmódjával” – de még egy alacsony köszübértéktől is nagyon messze vagyunk. Igen ám, de a COVID-betegség ellen jelenleg nincs védőoltás. Amíg nincs védőoltás, addig biztosan nem tudjuk ezt a rendkívül magas számot elérni – mutatott rá. Hozzátette: – Az biztos, hogy a jelenlegi feltételezések szerint sem érjük el Magyarországon a kívánt 60-70 százalékos nyájimmunitási köszöböt. Az igazolt átvészeltség – ami nem egyenlő a védettséggel – is csak 0.6-2 százalék körüli jelenlegi vizsgálataink és tapasztalataink alapján. Jelenleg olyan rendkívül alacsony számról beszélhetünk, hogy a nyájimmunitásnak a védekezés szempontjából az égvilágon semmi szerepe nincs a COVID-ellátással kapcsolatban.

„Addig, míg megbízható védőoltás nincs, nyájimmunitásról COVID vonatkozásában nem lehet érdemben beszélni, a fertőzésnek kitenni a lakosság nagy számát pedig rendkívül súlyos következményekkel járna”

– szögezte le Várkonyi István.

A kanyarónál tetten érhető

A nyájimmunitás lényege, hogy a közösség átvészelt tagjai védik a többieket, akik nem estek át az adott betegségen.

– Ez Magyarországon nagyon jól látszik például a kanyaró vonatkozásában, ami rendkívül súlyos áldozatokat szed és szedett Romániában, Ukrajnában vagy akár Svájcban. Azt láttuk az elmúlt években, hogy a nyájimmunitás lecsökkent ott, ahol az oltási fegyelem alacsonyabb szinten állt a magyarhoz képest. Nálunk például a kanyaró elleni védőoltás elvileg mindenki számára kötelező, mégis vannak olyanok, akik egy élő, gyengített kórokozót tartalmazó védőoltással nem olthatók be különböző okok miatt, az ő esetükben jól működik a nyájimmunitás, annak ellenére hogy nincsenek oltva, a körülöttük levő, közel 100 százalékos átoltottság megvédi őket is a fertőzéstől – fűzte hozzá a tanszékvezető.

Kiss Dóra