Rossz volt a termés, mélyen zsebbe kell nyúlni mézvásárláskor

A szakemberek szerint az elmúlt ötven év legrosszabb méztermése várható a mostani esztendőben. A Napló a részletekről Pásztor Zoltánt, a Debreceni Örösi Pál Zoltán Méhészegyesület elnökét kérdezte.

A szakember szerint nem túlzóak azok az állítások, amelyek szerint fél évszázada volt ilyen gyér méztermés Magyarországon. A kora tavaszi aszály ellenére a repce még adott ugyan egy elfogadható átlagot, de a legfontosabb hazai méhlegelőnek számító akácot több hullámban is nagyon jelentős fagykár érte.

– Bár az akácerdők kivirágoztak májusban, a sérült rügyekből kifejlődött fürtök már nem mézeltek megfelelően, s emiatt a szokásos termésnek csak jobb esetben is harmada-negyede került a hordókba. Sokan egyáltalán nem tudtak akácmézet elvenni a méhcsaládoktól – fogalmazott Pásztor Zoltán.

Pásztor Zoltán elmondta, hogy a méhlegelőkre nagy hatással volt a kedvezőtlen időjárás is. Mint hangsúlyozta, Hajdú-Biharban a legjelentősebbnek számító szántóföldi méhlegelő a napraforgó, amelynek a jó mézeléshez 25 Celsius-foknál magasabb hőmérsékletre van szükség, de igazán jól 30–35 Celsius-fokban érzi magát, ekkor termeli a legtöbb nektárt.

Idén a virágzása alatt esős, hűvös időjárás köszöntött be, a méh­családok nem tudták megfelelően kihasználni a lehetőségeket.

Nem volt elhúzódó virágzás

A szakember hozzáfűzte, a jó talajadottságoknak, kiváló termőterületnek köszönhetően megyénkben a méhészek egy része a változékony időjárás ellenére még tudott is róla egy elfogadható átlagot pergetni, de országosan a napraforgó-eredmények is jóval elmaradnak a megszokottól. – Ehhez az is hozzájárult, hogy tavasszal nem voltak belvizes területek, a gazdák korán, idejében el tudták vetni a növényt, s emiatt nem volt a más években megszokott elhúzódó virágzás, szinte egyszerre borult sárgába a nyári határ – mutatott rá Pásztor Zoltán.

Kiemelte azt is, hogy sok méhész panaszkodik ugyanakkor a méhcsaládok napraforgó-virágzás alatti elnéptelenedéséről, a kijáró méhek eltűnéséről. – Mivel a korábbi években a jelenség okát az állam sem tudta kideríteni, a méhészek szkeptikusok a hatóságokkal szemben. Sokan be sem jelentik a Nébihnek, emiatt az esetek száma biztosan sokkal magasabb, mint ami az adatokban szerepel, márpedig ezzel a problémával valamit kezdeni kell – magyarázta a szakember a Napló érdeklődésére. Arról, hogy mit érez meg mindebből a fogyasztó, az egyesületi elnök a következőket mondta:

„Mivel a magyarországi méztermelés normál években jóval meghaladja a hazai fogyasztást, a belső piac ellátására még elegendő lehet ez a sokkal kevesebb mennyiségű méz is, ami idén termett. Azonban egyes fajtamézekből elképzelhető hiány, például az akácból is, és az árak emelkedése úgyszintén borítékolható.”

– Az akácméz nagybani felvásárlási ára már most 50 százalékkal magasabb, mint év elején, és ez egészen biztosan megjelenik a kiszerelt termékek áraiban is.

A hárs marad a Dunántúlnak

Idén a repce mellett még a mézontófűnek is nevezett facéliáról mondható el, hogy hozta a „tőle elvárt” eredményt, térségünkben azonban nagyon kis területen termesztik, főként Győr-Moson-Sopron megye a hazája. Oda azonban Pásztor Zoltán szerint a Hajdú-Bihar megyei méhészek a nagy szállítási és utazási költségek miatt nem szoktak a méheikkel elvándorolni.

– Jellemzően ugyancsak a Dunántúlon található nagy területeken egy másik fontos méhlegelő, a hárs, amely jó években családonként akár 20 kilogrammos termést is képes adni, idén azonban ez is elmaradt a megszokottól – világított rá a Debreceni Örösi Pál Zoltán Méhészegyesület elnöke.

Felkészül: a vegyes méz

Szász Mária méhész, aki egy debreceni, mézet és propoliszos termékeket kínáló üzlet ügyvezetője, a Naplónak elmondta, hogy az akácméz már most hiánycikk, emellett, ha még hozzá lehet is jutni, sokkal drágább lett, és ez a tendencia a jövőben sem változik majd. A szakember úgy véli, az akác helyett elsősorban a vegyes virágméz lesz a legkeresettebb termék, a népszerűségi listán pedig a hárs és a repce követi az „ezüstérmest”.

Szász Mária kiemelte, a járványhelyzet idején több mézet fogyasztottak az emberek, valamint a propolisz is népszerűbb lett a gyulladáscsökkentő és fertőtlenítő hatása miatt.

A szakember arra is figyelmeztetett, hogy a vegyes méz tápanyag szempontjából tartalmasabb, mint az akác, de sokan még vonakodnak tőle, mivel kristályosodik, ami átmenetileg kiküszöbölhető, ha 40 Celsius-fokos vízbe állítjuk az üveget.

Keressük a védjegyet!

Szász Mária hangsúlyozta azt is, hogy mindig törekedjünk arra, hogy olyan termelőtől vásároljunk, aki az Országos Magyar Méhészeti Egyesület által kiadott, dombornyomott és Magyar termelői méz feliratú üvegbe töltve kínálja a mézet, ugyanis a magyar termelői méznek ez az egyik védjegye.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a bizonytalan származású mézekről nem tudni, mit tartalmaznak valójában. – Mindenképp érdemes megkeresnünk a termelőket, még akkor is, ha fáradságosabb, mint bármit leemelni a polcról – javasolta végezetül a szakértő.

Szakál Adrienn

Nyár: a mézfogyasztás hazai uborkaszezonja

A Napló utánajárt, körülbelül mit is jelent pontosan az akácméz áremelkedése. A belvárosi piacon tapasztaltak is bizonyítják a szakemberek állítását, miszerint a vegyes méz ára 1500 és 1700 forint között van, míg az akácé 2800 forintnál kezdődik, és van, aki 3 ezer forintért árulja üvegét, a hársé pedig még ennél is többe kerül. Aki sokallná ezt az összeget a kedvenc mézfajtájára, elég, ha ellátogat az egyik belvárosi szupermarketbe, ahol azzal szembesülhet, hogy az akácméz 950 grammos kiszerelése (egy befőttesüvegnyi) több mint 4 ezer forintba kerül. Az előrejelzések szerint a méz mellett a különböző méhviaszból készült portékák ára is hasonló arányban változik a közeljövőben. A pult mögött az árusok azt mondják, Magyarországon a méz nyáron nem kelendő, inkább a hidegebb hónapok és a karácsonyi készülődés kedveltebb portékája, így sokan csak a hűvös hetek beálltával szembesülnek majd a változásokkal.

Borítókép: Menyhárt Istvánné mézet és mézből készült termékeket árusít a debreceni Nagypiacon