Pénzügyek iskolásként: a szülői példamutatás mindennek a kulcsa

A szülőknek gyakran gondot okoz, hogy mennyi zsebpénzt adjanak a gyermeküknek. Ennek a legfőbb oka az, hogy óvakodnak az elkényeztetéstől, de kellemetlen helyzetbe sem akarják hozni a csemetéjüket kortársaik körében azzal, hogy nincs elegendő pénzük.

– Felmerül a kérdés, hogy ad hoc módon, azaz esetenként vagy rendszeresen érdemes-e zsebpénzt adni a gyermekünknek. Az ad hoc választással az a gond, hogy mivel kiszámíthatatlanul érkezik a pénz, lehetetlen vele tervezni. Ezzel szemben, ha előre meghatározott összeget adunk, bizonyos időközönként, tudja a gyerkőc, hogy mennyit kell beosztania, így megtanul bánni vele – osztotta meg lapunkkal Péter Eszter pszichológus.

„A gyakoriságot illetően, kisebb gyerekeknek nehezebb értelmezni az idő fogalmát, ezért az általános iskolások alsó osztályaiban érdemes heti rendszerességgel zsebpénzt adni. Később, ahogy nő a csemete, át lehet állni a kétheti, majd a havi rendszerességre.”

Gyakori probléma: sok szülő nem tudja eldönteni, hogy a házimunka elvégzéséért cserébe járjon-e pluszpénz a gyerekének.

– Azok az ifjak, akik megizzadnak a pénzükért, jobban becsülik, és többet is tesznek félre belőle. Ugyanakkor nem szabad, hogy a gyerek elfelejtse, hogy az otthoni teendőkbe való besegítés a kötelessége – emelte ki Péter Eszter. – Hiba zsebpénzt adni azért, mert rendet tesz a szobájában, de ha ezen felül vállal többletfeladatot, mint a fűnyírást, akkor kaphat egy kis pluszpénzt. Egészen pici korban még felesleges ezt bevezetni, hiszen hároméves korig a gyermek csak érzékeli azt, ami körülötte van, de alkalmatlan a pénzügyi tudatosság kialakítására. Emellett a figyelmi képességei sincsenek kiforrva eléggé még ahhoz, hogy befogadja, amit tanítani próbálunk nekik, hiszen képtelenek egyetlen dologra figyelni huzamosabb ideig. Ezért úgy gondolom, hogy általános iskola alsó tagozatában érdemes elkezdeni zsebpénzt fizetni a gyerekünknek – részletezte.

Fiúkat, lányokat másképp

Jelenleg a 8–14 év közötti korosztály körülbelül négy­ezer forint zsebpénzt kap havonta Magyarországon. – Ez az érték a többi európai országban jóval magasabb – közölte a pszichológus. – A fiúkat és a lányokat már egészen kicsi korban eltérően kezelik a szülők a zsebpénz tekintetében. A fiúk jóval korábban kapnak önálló „vagyont” elsőnek, amiből gazdálkodhatnak, míg a lányoknak inkább megvásárolják a szülők azt, amire szükségük van. Ők tényleges pénzt csak később kapnak a kezükbe – hangsúlyozta.

„A kapott összegekben is eltérés figyelhető meg, hiszen a fiúk 20 százalékkal többet költhetnek egy hónapban.”

– Fontos megtanulnia a gyerekeknek idejében, hogy miként osszák be a kapott zsebpénzt. Ebben az esetben érdemes alkalmaznunk egy olyan módszert, melynek az a legfőbb célja, hogy megtanítsuk azt, mire való a pénz, és hogyan érdemes azt beosztani. Elengedhetetlen, hogy bármilyen összeget kap a gyerek, azt az elköltésének három ténye szerint ossza be: az első az elkölthető, a második a megtakarítás, a harmadik pedig az adakozás. Arányaiban az 50, 40 és 10 százalékos formát kell használni. Ez azt jelenti, hogy tegye félre a pénze felét, nyugodtan költse el a 40 százalékát, de a maradék 10 százalékot ajánlja fel jótékony célokra – fűzte hozzá. Egyúttal figyelmeztetett:

habár sok szülő azt gondolja, hogy a megfelelően kialakított zsebpénzrendszerrel sikerülhet megtanítani a gyermeknek a pénzzel való helyes bánásmódot, a valóságban azonban a pénzkezelést és a pénzhez való hozzáállást az otthoni minták alapján sajátítják el.

Pusztán a zsebpénz nem elegendő a megfelelő pénzügyi hozzáállás kialakításához egy ifjú korú ember életében.

– Szükség van következetes szülői magatartásra ahhoz, hogy egy csemete úgy kezelje a pénzt, ahogy azt kell. Kiemelten fontos a rendszeres kommunikálás, de ennél is lényegesebb, hogy szülőként jó példát mutassunk – mondta lapunknak Péter Eszter pszichológus. Sem a túl kevés, sem a túl sok kapott összeg nem alkalmas arra, hogy valóban megtanuljon bánni a gyermek a pénzzel.

– A túl kevés zsebpénzből nem tudnak megtakarítani, míg a túl sok hamar kifolyhat a kezeik közül, így nincs ösztönző hatással a spórolásra – osztotta meg Péter Eszter. – A zsebpénz összegét nagyon nehéz jól meghatározni, mivel ha irreálisan sok, sosem tanul meg a csemeténk gazdálkodni, ami ennek a folyamatnak valójában a lényege lenne. Ezzel ellenben, szórni fogja a kapott vagyont, hiszen sem spórolnia, de számolgatnia sem kell. A cél ennél a folyamatnál minden esetben az, hogy a zsebpénzrendszer egy dolgozó felnőtt anyagi döntéseit tükrözze, csak kicsiben – hangsúlyozta.

– Sajnos abban az esetben sem lesz hiteles a folyamat és eredményes a nevelési szándék, ha az adott összeg túl alacsony mértékű. Általában gyorsan elköltik ezt a gyerekek, vagy rosszabb esetben, görcsösen elkezdenek ragaszkodni hozzá, így sosem tudja megtanulni a költés és a takarékoskodás közötti arany középutat – tette hozzá. – Fontos, hogy a gyerekek megtapasztalják azt a pozitív élményt, amikor a spórolt pénzükből vesznek valamit.

Vámosi Kira