Aktívak a nemzetiségek Debrecenben

Városunk legnagyobb létszámú kisebbsége a cigány etnikum, akik a lakosság 6-7 százalékát teszik ki.

A Debreceni Roma Nemzetiségi Önkormányzat 1994-ben alakult, elnöke Aba-Horváth István pedig már 15 éve tölti be tisztségét. – A kisebbségek helyzete sosem könnyű, de mi a többi nemzetiséghez képest is nehéz helyzetben vagyunk anyagilag, erkölcsileg és kulturálisan is. Sokszor olyan problémákkal találkozunk, amelyek az egyszerű, mindennapi életet veszélyeztetik, például lakhatási, foglalkoztatási és egészségügyi gondokkal – nyilatkozta lapunknak az önkormányzat elnöke.

Ahol tenni akarás van

Hozzátette, hogy a városvezetéssel kitűnő kapcsolatot ápolnak, és az elmúlt években európai szinten is kimagasló közösségépítést hajtottak végre Debrecenben. Munkájuknak köszönhetően a székhelyükként szolgáló Nagysándor-telepen mára eltűnt a cigány–magyar ellentét, és megszűnt az etnikai villongás is. – Fontosnak tartjuk, hogy lehetőséget biztosítsunk egy stabil bevételi forrásra, ami nem segély, hanem munkabér. A nemrégiben indított közmunkaprogramunk által azt tapasztaljuk, hogy szeretik a jelenlétünket és példát is tudunk mutatni. Büszkék vagyunk az eredményeinkre – mondta.

– Az a célunk, hogy lépcsőről lépcsőre tudjunk segíteni azoknak, akik szeretnének tenni azért, hogy előrébb kerüljenek az életben. Hálásak vagyunk, mert rengeteg önkéntes pedagógus és szakember van ebben a segítségünkre – osztotta meg Aba-Horváth István. Kiemelte, hogy sok pozitív visszajelzést kapnak munkájukra és közösségükre: – Többen mondják, jó, hogy vagyunk, mert így van hova jönniük és tartoznak valahová – fejezte ki büszkeségét az önkormányzat elnöke.

Tavaly októberben jött létre a lengyel kisebbségi önkormányzat Debrecenben. – Egy szerencsés véletlennek köszönhető a megalakulásunk. Tolmácsolni hívtak egy eseményre, és ott ismerkedtem meg a Szolnoki Lengyel Önkormányzat elnökével, aki akkor az Országos Lengyel Önkormányzat elnöki tisztségét is betöltötte. A vele folytatott beszélgetés során körvonalazódott, hogy Debrecenben is jó lenne létrehozni egy lengyel közösséget, aztán már egyik dolog követte a másikat – nyilatkozta a Naplónak az édesanyja révén lengyel származású Rácz Tibor, a Debreceni Lengyel Önkormányzat elnöke.

A járvány közbeszólt

– Megalakulásunkkor több nagyszabású projektet is elindítottunk, mint például a testvérvárosi kapcsolatok erősítését, testvériskolák létrehozását és rendezvények szervezését, ám mire a projektek megvalósulhattak volna, a koronavírus-járvány eléggé keresztbe húzta a számításainkat – mondta. Hozzátette, hogy március 23-án tartják a magyar–lengyel barátság napját, amit az anyaországban is ünnepelnek. Arra a napra is készültek konkrét programokkal a Debreceni Egyetemmel közösen, ám az utolsó pillanatban le kellett mondaniuk a vírus miatt. Az egyetem nagy segítségükre van a lengyel kultúra ápolásában. – Az érdeklődők számára az elmúlt években rendeztek lengyel szakheteket, illetve a lengyel intézet és az Apolló mozi közreműködésével lengyel filmnapokat is – emelte ki, majd hozzátette, hogy a vírus lecsengése után mindenképpen szeretnék újraindítani ezeket a programokat. Rácz Tibor elmondta, több kisebbségi önkormányzattal is jó kapcsolatot ápolnak, rendszeresen kapnak meghívót egymás eseményeire is.

Debreczeni-Kondás Eszter