Csak a munkájukat végzik, mégis sokakat irritálnak, bosszantanak a jegyellenőrök

Jegyeket, bérleteket! – valószínűleg sokan összerezzentek már erre a mondatra, akik éppen egy tömegközlekedési eszközön utaztak érvényes jegy vagy bérlet nélkül. S ha megbüntették őket, hiába volt jogos a szankció, mégis sérelmezték az esetet. Talán nem túlzás azt állítani, hogy az egyik legtöbb ellenszenvet kiváltó szakmák közé tartozik a jegyellenőri munka is. Azt a személyt, aki ezt a foglalkozást választja, a legtöbben egészen biztosan negatív tulajdonságokkal ruházzák fel, valamint nyomdafestéket nem tűrő jelzőkkel illetik. Pedig, ha belegondolunk, az ellenőrök is csak a munkájukat végzik, és csak azokat az utasokat büntetik, akik szabályt szegnek. Mégis valahogyan elburjánzott ez az általános megvetés, és sokan úgy tekintenek rájuk, mintha ellenségek lennének. Habár ennek a „közutálatnak” a pszichológiáját megfejteni nem tudjuk, felkerestük a témában a DKV Zrt.-t, hogy a segítségével jobban bepillanthassuk az ellen­őrök munkájába.

Mint megtudtuk, a társaság számára sem ismeretlen az ellenőrökről alkotott negatív közvélemény.

„A jegyellenőrök – ha csak a feladatkörüket tekintjük – sohasem jártak a képzeletbeli népszerűségi listák élén, pedig valójában a fizető, szabálykövető utasok érdekét védik. Kiszűrik a szabálytalanságokat, a jogosulatlan utazókat, és a szankciók kiszabása által megpróbálják visszaterelni a bliccelőket is a fizető, illetve szabálykövető utasok körébe.

– Esetenként ez sajnos konfliktushelyzetekkel jár, főleg, ha az intézkedés alá vont utas a többi utas szimpátiáját kívánja kivívni. A jegyellenőri intézkedéseknél évek óta a Debreceni Közterület Felügyelet munkatársai is segítséget nyújtanak – tájékoztatta a Naplót Nagy Annamária kommunikációs és marketingvezető. Hozzátette: a DKV Zrt.-hez azonban meglepően sok kérés is érkezik annak érdekében, hogy egy-egy járaton vagy vonalszakaszon legyen gyakoribb az ellenőrzés. Ebből látszik, hogy az utasok nem kizárólag a negatívumokat veszik észre az ellenőrökkel kapcsolatosan. Több olyan járat is van, ahol a megjelenésüket és jelenlétüket is megnyugtatónak találják a közösségi közlekedés használói.

Fizikai bántalmazás is előfordul

A tapasztalatok azt mutatják, hogy az ellenőrzések alapján évi 5-7 százalék azon utasok aránya, akik „potyáznak”. Sajnos a társaság ellen­őrei sem tudják elkerülni a konfliktusokat, illetve az őket érő támadásokat. Ezek az esetek nem ritkán a durva, sértő megnyilvánulásokon túl akár a jegyellenőr sérelmére elkövetett tettlegességig is fajulhatnak.

„Több komolyabb eset is előfordult társaságunk jegy­ellenőreinek a sérelmére, ezekben az esetekben kivétel nélkül megtette a DKV Zrt. a rendőrségi feljelentést. Azt, hogy mi váltja ki az emberekből ezt a fajta viselkedést, nehéz megmondani.”

– Egyes esetekben a szankció mindenáron való elkerülése vezet egy-egy helyzethez, de olyan eset is történt, hogy minden előzmény nélkül támadt az utas az ellenőrökre, akik épp akkor értek oda hozzá és még meg sem szólították. A tapasztalatok alapján olyan utasok is követtek el atrocitást, akik semmivel nem vétettek az utazási feltételek ellen, csupán az ellenőrök puszta megjelenése irritálta őket. A lökdösődésen, a rugdosáson túl sajnos előfordult, hogy ököllel vagy késsel támadtak a jegyellen­őrre, de történt már gáz­spray-s támadás is – mondta Nagy Annamária.

Milyen jogaik vannak?

Nagy Annamária válaszában kifejtette, a jogkövető utasok előre tájékozódnak az utazási feltételekről, rendelkeznek előre váltott érvényes jeggyel, bérlettel vagy díjmentességre jogosító igazolással.

A társaság jegyellenőrei szolgálati idejük alatt közfeladatot ellátó személynek minősülnek, ami azt jelenti, hogy büntetőjogi szempontból szigorúbb kategória alá esik mind az általuk, mind pedig a sérelmükre elkövetett jogtalan cselekmény.

A DKV Zrt.-nek nem célja a pótdíjazás, de az utazási feltételeket be nem tartó utasokkal szemben az ellenőrök kötelesek a jogszerű, eljárási utasításban meghatározott rend szerint megtenni a megfelelő intézkedést. A személyszállítási törvény feljogosítja az ellen­őröket arra, hogy amennyiben a pótdíjazási eljárás alá vont utasok nem fizetik meg a helyszínen a pótdíjat, akkor az utólagos pótdíjbehajtás érdekében megismerjék az utas személyi adatait, tehát kérhetik az igazolványaikat. Fontos azonban tudni, hogy a jegyellenőr nem vonja kétségbe az utas által elmondottakat, viszont nincs lehetősége a helyszínen kivizsgálni az esetet.

Inkább a férfiak terepe, sokkal kevesebb a nő

Mint megtudtuk, a DKV Zrt.-hez férfiak és nők egyaránt jelentkeznek a jegyellenőri feladatok ellátására, de az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a női jelentkezők többsége egy idő után elhagyja a pályát. A jelenlegi aktív állomány összetételében is több a férfi kolléga.

– A jegyellenőröket többkörös kiválasztási folyamat során vesszük fel a társasághoz. A jelentkezők számára meglepő, hogy ez a feladatkör milyen átfogó szakmai ismeretanyagra és komoly, felelősségteljes munkára épül. Az új kollégák szakmai, elméleti és gyakorlati oktatással kezdenek, az oktatás vizsgákkal zárul. A jegyellenőröknek tisztában kell lenniük többek között a munkájukra vonatkozó jogszabályokkal, az érvényben lévő értékszelvények alaki és formai követelményeivel, az utazási jogosultságokkal, az utazási feltételekkel, a feladatuk ellátása során alkalmazandó eljárásrenddel, az elektronizált munkaeszközeik használati szabályaival. Fontos, hogy mindezt a gyakorlatban, a mozgó járművön is kellő biztonsággal kell tudniuk alkalmazni, odafigyelve közben az utasra és a pontosságra – tájékoztatott Nagy Annamária.

Az ellenőröknek is vannak sztorijaik

Szinte mindenkinek van egy ellenőrös sztorija, de mi arra is kíváncsiak voltunk, hogy az ellenőrök milyen élményeket, tapasztalatokat szereznek egy-egy szolgálat alkalmával.

„Volt olyan idős utasunk, aki hónapokon keresztül utazott egyszerre több nyugdíjas-­bérletigazolvánnyal, melyek közül rendre az érvénytelen igazolványt mutatta fel az ellenőröknek, és minden alkalommal teátrális jelenetet rendezett az intézkedés közben.”

– Majd az ügyfélszolgálaton is megtette ugyanezt, miközben minden alkalommal az érvényes igazolványát mutatta be az ügy rendezésekor, és követelte az ellenőr eltávolítását a társaságtól. Akkor ért véget az akciósorozata, mikor végre betöltötte a 65. évét, és már díjmentesen utazhatott – tudtuk meg. Vannak azonban pozitív kicsengésű történetek is.

– Egyik külföldi egyetemista utasunkkal szemben intézkedtek az ellenőrök, mert nem volt rendben a bérlete. Az utas nem értette, mi is az igazi probléma, megpróbálta védeni az igazát, de végül sikeresen megértették egymást, és lezárult az ügy. Pár nap múlva az ellenőrök látták, hogy ez az utas gyakran van azokon a járatokon, ahol ők ellenőriztek, és amikor azt tapasztalta, hogy a diáktársait is megbüntették, akik felháborodtak, odament és elmagyarázta nekik, mit csináltak rosszul. Ezzel segítette kollégáink munkáját, és sokat csillapított a kialakult konfliktushelyzeteken is – válaszolták. Kiderült, ez az utas olyan hűségesen szegődött az ellenőrök segítőjévé, hogy végül már több kollégával is baráti kapcsolatot ápolt. Még egy felvételi előszűrő meghallgatáson is részt vett, hogy amennyiben az iskolai szünetben nem utazik haza, szívesen menne ellenőrnek. – Végül önkéntesünk mégis hazautazott, így nem került be az állományunkba, de a mai napig jó érzéssel emlékszünk rá – fogalmazott Nagy Annamária.

Vass Kata