2021.02.10. 11:30
Lebontották Debrecenben a híres-szép Syposs-villát
Az ingatlan nem zártsorú volt, így engedély nélkül el lehetett távolítani.
Fotó: Vass Attila
Sokan fogadták szomorúan, hogy eltűnt a Kürtös utca egyik régi szép épülete, a Syposs-villa. A régóta romos, elhagyatott kis kastély még az egyre lepusztultabb állapotában is hirdette a hajdani mesteremberek nagyszerű szaktudását.
A Segner téri nagy társasházak mögötti utca üresen árválkodott épületének ajtajait, ablakait befalazták, a kerítése pozdorjalemez volt. A ház azonban eredetileg még sokkal dicsőbb napokat is látott, hiszen jómódú nagypolgári család lakott benne. Az ingatlan történetéről Papp József helytörténet-kutató korábban a Naplónak elmondta, hogy amikor a város 1912-ben Syposs Miklós kérésére kiadta az épületre vonatkozó építési engedélyt, a környék, vagyis a Széchenyi-kert annak ellenére is nagy népszerűségnek örvendett, hogy arra haladt el a füzesabonyi vasútvonal, és onnan néhány tíz méterre állt a Kisállomás épülete.
Lebontották Debrecenben a híres-szép Syposs-villát
Terasz, szalon, fürdő
A ház kezdetben földszintes volt, s majd 1915-ben alakították át. 1924-ben a jó nevű helyi építész, Csanak József tervei alapján építettek rá emeletet, amitől kimondottan elegáns villává varázsolták. Az emelet-ráépítést Syposs Miklós özvegye csináltatta. A szomszédos telek egyébként a Sesztina család tulajdonában volt, a Kürtös utcát pedig 1910-ben még Huszár utcának hívták.
Mint megtudtuk, a lebontott villának megvan a két szintre vonatkozó, eredeti alaprajza. A földszinten a vasútra néző, nagy bejárati terasz mögött egy hatalmas szoba volt, amit dohányzónak használtak. Mögött udvarra néző hall helyezkedett el. A dohányzó mellett egyik oldalon a szalon, másikon az ebédlő kapott helyet. Az emeleten két-három kisebb szobát alakítottak ki. A konyha, a fürdőszoba és a kiszolgáló helyiségek hátulra épültek. Az idő tájt készülhetett a telek végében a cselédek elszállásolására szolgáló kis ház is.
1944-ben már Pásztor Ferenc tulajdonos vagy bérlő kapott átalakítási engedélyt a melléképületre. 1950-ben az állami ingatlankezelő vállalat háborús kárt állított helyre a házban, 1962-ben pedig egy magánszemély kért átalakítási hozzájárulást a hátsó épületre. Papp József feltételezése szerint a korabeli tulajdonosok a II. világháború viharában eltűnhettek valahol, és a megüresedett épületbe a tanács bérlőket költöztetett.
A főépítész megmentette volna
A méltatlan állapotban leledzett villáról sokan gondolták úgy, hogy érdemes lenne felújítani, s a városvédők abban is reménykedtek, hogy ismét a városrész ékessége lehet majd. A romosan is megkapó, egyszersmind szívfacsaró téglaházat a napokban azonban lebontották.
A Napló a polgármesteri hivataltól is érdeklődött a lebontás kapcsán. Az önkormányzat válasza rámutat: a Syposs-villa magántulajdonban lévő épület. Mivel az ingatlan nem zártsorú, annak bontása nem engedélyköteles. Megtudtuk azt is, hogy Gábor István főépítész egyeztetett a tulajdonossal az épület esetleges megmentéséről, de a tulajdonos elzárkózott.
Vass Attila