Nem tréfa: nehéz idők jönnek áprilistól a zugszaporítókra

Új kötelezettséggel kell számolniuk áprilistól a kedvtelésből tartott állatokkal kereskedőknek: tevékenységük FELIR-azonosító-kötelessé válik, vagyis az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer ellenőrzése alá kerül. Magyarországról több tízezer kutyát adnak el az Európai Unió tagállamaiba évente, Hajdú-Bihar megyéből különösen sok eb kerül ellenőrizetlenül a határon túlra. Míg a kutyaszaporítók ellenőrzés nélkül, rendkívül nagy profittal adnak tovább a házi kedvenceken, dr. Miluczky Attila, Egyek polgármestere és munkatársai a település gyepmesteri telepén gondozott kutyák újragazdásításán fáradoznak. A szakember úgy fogalmazott: az új jogszabályok csak jobb irányba terelhetik a fennálló áldatlan állapotot, de ameddig a gazdák felelőtlenül választanak kutyát, még sokukra vár szomorú élet. A Napló több megyei szaporítót is megkeresett, akik egyöntetűen elítélik ugyan az illegális tenyésztést, nevüket azonban nem adták a nyilatkozathoz. Ellátogattunk hát több adásvételi portálra, ahol azt tapasztaltuk: ameddig egy különös kutyakölyök több mint félmillió forintot ér, az állatkínzás jól fialó bevételi forrásként mézesmadzag a szaporítóknak.

Élőlények, nem tárgyak

Ezentúl nem garázdálkodhatnak szabadon az állatkínzó tenyésztők és kereskedők: tavasztól a hatóságok felfüggeszthetik, sőt megtilthatják az illegális kereskedelmet – tudatta nemrég a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal a Naplóhoz eljuttatott közleményében. A Nébih közreműködésével az embertelen körülmények mellett folytatott kutyaszaporító-tevékenység feltételekhez kötése, felfüggesztése vagy megtiltása a hatóság számára lehetővé válik , emellett a mulasztás bírság kiszabásával is szankcionálható lesz: alapösszege tizenötezer forint, amelyet a jogsértés körülményeitől függően akár többszörös szorzóval is megállapíthatnak.

Kiemelték: az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv és azon belül a Nébih ellenőrzési célkeresztjébe kerülnek a kutyaszaporítók, így a kiskutya megszületésétől nyomon követhető lesz a forgalmazása, lehetőség nyílik az állatvédelmi követelmények betartatására. Felhívták a figyelmet arra is, hogy kisállat vásárlásakor a vevőnek is van felelőssége, hogy megfelelő helyről, kiskutya esetében megfelelő életkorú, minimum nyolchetes, egyedileg jelölt állatot vásároljon. Miluczky Attila a befogadásra váró kutyák szemszögéből úgy véli, nagyon sok a felelőtlen vásárló, akik nem is ismerik a kiválasztott kutyát, és úgy viszik haza. Az ebtelep irányítójáról mégsem lehet azt mondani, hogy hazabeszél, mivel kérdésünkre azt mondta: ha valakinek lelki szükséglete, hogy jót tegyen, az menjen a gyepmesteri telepre az új családtagért, ahogy ő is tette a családjával.

„A kutyakereskedőkre és a felelőtlen állattartókra is egyaránt vonatkozik, hogy nem tudják: az állatok önálló létformák, sem tárgyként, sem hobbieszközként nem kezelhetjük őket.”

Százezres tételek

Több ebtenyésztőt is megkerestünk Hajdú-Bihar megyében, de nem akarták nevüket összemosni az állatkínzók kategóriájába tartozó szaporítókkal. Virtuálisan ellátogattunk a legnagyobb hazai kutyakereskedelmi portálra is. A kutyák vételára szemléletesen mutatja be, mennyi pénz is rejlik az állatszaporításban és -kereskedelemben, főleg, ha az nem legális formában történik. Aki fajtiszta ebet szeretne, a kuvaszkölyökért csaknem százezer, míg egy Boston terrierért több mint félmillió forintot kell fizetnie. A törvényt megkerülő kereskedelem áldozatainak nagy része fél évnél fiatalabb kutya, amelyek a kutyaszaporítóktól törzskönyv nélkül kerülnek a kisállatpiacra, ráadásul az Európai Unió tagállami visszajelzése alapján a Magyarországról származó kutyakölyköket sokszor illegálisan és túl fiatalon szállítják.

Míg a házi kedvencek szabálytalan adásvétele egyre biztosabb bevételi forrássá növi ki magát, az egyeki gyepmesteri telepen napról napra azon munkálkodnak, hogy a felelőtlen vásárlói döntések következményein enyhítsenek. A szervezet szakemberei jelenleg negyven településen végzik munkájukat, és a település polgármesterének elmondása alapján munkájuk évről évre sikeresebb. – 2019-ben több mint 400, míg 2020-ban 600-nál is több kutyának sikerült új gazdát, s ezáltal új otthont találni – összegzett Miluczky Attila. A politikus mégsem véli úgy, hogy

mindenképp „menhelyes” ebet kell választania a családnak, ha házőrzőt szeretnének, azonban végül leszögezte: az új szigorítások csak javíthatnak a kedvtelésből tartott állatok szaporításának és kereskedelmének ellenőrzésén.

SZD

Borítókép: a gondatlan állatkereskedők és gazdák miatt a gyepmesteri telepre gyakran kerülnek fajkutyák a keverékekhez