Ötven éve épült a DOTE Elméleti Tömbje, az atomgyorsító és a javítóintézet is – fotókkal

A dátum 1971 februárjának második fele, amikor is a Napló arról írt, hogy Szentesi József csapata jó ütemben végezte a Debreceni Orvostudományi Egyetem Elméleti Tömbjének építését, s épp az első szintjének betonozásához készítették a zsalukat. Ekkor számolt be a lap arról is, hogy a Hajdú Megyei Állami Építőipari Vállalat határidőre elkészítette a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetének új létesítményét, az atomgyorsító épületét és a laboratóriumi központot.

Másik cikkünkből tudható volt, hogy tető alá került, és 1972-re tervezték átadni a Böszörményi úton a „nehezen nevelhető gyermekek” otthonát. A Művelődésügyi Minisztérium beruházásában születendő létesítmény nagy szerepet játszik majd a gyermekek gyógypedagógiai, egészségügyi nevelésében – írtuk.

Tudósítottunk arról is, hogy új gépeket szerzett be a Debreceni Bőrgyár: „Még építik, de már részlegesen termel az új kikészítő csarnok. Először két külföldi gép kezdte meg a munkát. Az angol gyártmányú hidraulikus bőrprést másfél millió forintért vásárolták. Próbaüzemelt már az olasz gyártmányú bélésbőrcsiszoló gép is, ami 350 ezer forintba került. Apropó, cipő. Február 23-i tudósításunkból rádöbbenhetünk arra is, hogy a helyi futballcsapatok akkoriban se mindig találták meg a góllövő cipőiket, ugyanis nem rúgott gólt se a Loki, se a DEAC. Másnap kisdobosok farsangja volt a Debreceni Tanítóképző Intézet Gyakorló Általános Iskolájában. A kék nyakkendősök vidám karneválja a cikk szerint „késő este” 5 órakor ért véget.

Ekkor számolt be a Napló arról is, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság delegációja látogatott két napra Hajdú-Biharba. Felkeresték a Biogalt, a Kossuth-egyetemet, és városnézésre is mentek. Fogadták őket Hajdúszoboszló és Hortobágy állami gazdaságai, és megismerkedhettek a Béke Gyógyüdülővel is. Ugyanakkor megemlékezett a Napló arról is, hogy akkor 10 éve, 1961. január 1-jén kezdte meg a működését a Debreceni Városi Könyvtár. Eleinte kilenc fiókkönyvtár és 21 tanyasi kölcsönző működött.

A cikk idején a hálózatnak több mint 11 ezer olvasója volt, akik 1970-ben 300 ezer kötetet kölcsönöztek. A cél pedig az volt, hogy a széles körű művelődés érdekében minden nagyobb lakóterületen és külterületen is legyen könyvtár. Az aktuális tudnivalók között a Napló arra is felhívta a közlekedők figyelmét, hogy a hónap elején új jelzőtáblákat vezettek be. Ilyen volt a Stop!, a várakozni és megállni tilos, az egyirányú utca, továbbá a lakott terület kezdetét és végét jelző tábla is.

Vass Attila