„A böjtnek is nagyobb jelentősége van a járványhelyzetben”

Elhagyván a nagyböjt első felét, a görögkatolikus hívek a húsvétig tartó időszakban még több fontos stációhoz érnek.

A jeles vasárnapokról a Naplónak Balázs Mihály tanulmányvégzett papnövendék mondta el a legfontosabb tudnivalókat azzal kapcsolatban, hogy miben különbözik a keleti és a nyugati katolikus böjt, illetve miért fontos, hogy vasárnaponként különböző szentekre hívják fel a hívek figyelmét. Balázs Mihály először azt emelte ki, hogy a nagyböjti utazás hosszú ugyan, de a kereszt jelzőtáblaként áll a görögkatolikus hívek előtt: ne adjuk fel! – Minden vasárnapnak fontos üzenete van nagyböjt idején, kereszthódoló vasárnapot elhagyva most Klimakosz (Létrás) Szent János vasárnapja volt, amikor a lelkiismeret és annak megvizsgálása áll a középpontban.

Kelet és nyugat

Mint ismert, húsvét a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnapra esik. Az azt megelőző hetek jelentősége azonban túlmutat az egyszerű várakozáson. Balázs Mihály kiemelte: március 21-én Egyiptomi Szent Máriára emlékezve a megtérés fontosságára figyelnek a görögkatolikusok, március végén Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe érkezik, majd virágvasárnap. A nép ekkor a szamárháton Jeruzsálembe bevonuló Jézust ünnepli. A húsvét előtti nagyhéten azonban már nincs helye ünneplésnek: a nagypéntek és a nagyszombat is a szomorúság jegyében telik a keleti hívek számára is – magyarázta Balázs Mihály. Hozzáfűzte: különbség van a keleti és a nyugati katolikusság szemléletében nagyböjt idején, a keleti nézet szerint ugyanis az utazás rituáléja a fontos, míg eljutunk a kiindulóponttól a cél felé, míg a nyugati szemlélet célja: mihamarabb eljutni.

– Ezen az úton biztosan lesznek mélypontok, szomorúság, de meg kell figyelnünk magunkon, hogy hálát tudunk-e adni és tudunk-e elmélyülten fohászkodni Istenhez – mondta a böjti utazásról. A böjt idején a görögkatolikus liturgiában fontos a test megnyilvánulása is, hogy milyen testtartásban imádkozunk, hiszen ez is egyfajta kommunikáció – említette Balázs Mihály, majd arra hívta fel a figyelmet, hogy a test fontosságát nem szabad elvetni, különösen most, a pandémia időszakában. Ép testben ép lélek: ez a népi kifejezés megfordítva is ugyanúgy igaz: ép lélekben ép test. Nagyböjti időszakban előtérbe kerül a görögkatolikus hagyományra egyébként nem jellemző térdelés testtartása, mely a böjti szertartásaink egyik kiemelt eleme.

Okkal és felajánlással

„A böjtnek is nagyobb jelentősége van a járványhelyzetben, hiszen meg kell erősödnünk, a lemondás pedig éppen erre szolgál. Fontos, hogy okkal és értelemmel böjtöljünk, azaz szándék és felajánlás legyen mögötte”

– fejtette ki Balázs Mihály, majd megjegyezte: ez az elcsöndesedés időszaka, ezért az is javasolta, hogy akár minden este, lefekvés előtt csendben gondoljuk át a nap történéseit, mi az, amit jól, vagy jobban is csinálhattunk volna aznap. – A zajban nehezebb meghallani bárkit is, ha szól hozzánk, hogyan hallanánk meg éppen akkor a zajban az Isten suttogó hangját – fogalmazott. Balázs Mihály végül arról is beszélt, hogy a nagyböjt negyven napja nem egyedülálló szám a katolikusoknál: szimbolikus szám, mely a negyvennapos özönvízre, a zsidók negyvenéves vándorlására és Jézus negyvennapos böjtjére is utal.

– A böjt és az ima szoros kapcsolata elengedhetetlen, ebből tudunk erőt meríteni a körülöttünk felforduló világ kihívásaival szemben, és ez testi és lelki gyógyulásunk mozgatórugója – tudatta végül a görögkatolikus papnövendék.

SZD

Borítókép: a virágvasárnapi ünnepi rendezvények a húsvét előtti időszak népszerű programjai; képünk egy passiójátékon készült