A debreceni múzeumok is összefognak a jeles alkalomból

Országos rendezvénnyé tavaly nőtte csak ki magát, mégis nagy népszerűséggel szervezte 2020-ban és ebben az esztendőben is programjait a Déri Múzeum, a Szabó Magda Emlékház és a Debreceni Református Kollégium Múzeuma a beporzók napja alkalmából. A Déri Múzeum ebben az évben nemcsak egy napon, hanem március 8-tól kezdődően egy egész héten át foglalkozik a témával. A Beporzók hetén az intézmény a közösségi oldalán mindennap felhívja a figyelmet a beporzók fontosságára, életünket meghatározó szerepükre. Első alkalommal Fullánkok között címmel tettek közzé rövid emlékezést a szervezők, amelyben Szabó Károly (1900–1985) debreceni méhészt, a történeti apiológia debreceni mesterét mutatták be, de további ismertetőket, érdekességeket, valamint különleges játékokat, meglepetéseket is tartogatnak a gyerekeknek.

„Szorgos méheket” várnak

A beporzók napjáról Pinczés Orsolya múzeumpedagógus nemrég a Naplónak elmondta: a programsorozatot tíz éve rendezik meg a természetvédelmi egyesületek, a pesti múzeumok összefogásával az előző évben lett első alkalommal országos rendezvény. – Mi Szorgos méhecske címmel tavaly is csatlakoztunk, a méhek, a természet és környezetünk védelmére hívtuk fel a figyelmet, ahogy tesszük ezt most is egy tematikus héten: március 8. és 12. között – tudatta a szakember. A Szabó Magda Emlékház épülete a múzeumpedagógus szerint kiváló terület az óvodás- és iskoláskorúaknak egyaránt ajánlott program helyszíneként, mivel az írónő szeretett utazni, emellett gyermekregényeiben és verses meséiben is megjelennek a méhek figurái. Tudatta: a programok a járványhelyzet miatt idén az online térbe költöznek, de remélhetően jövőre már személyesen fogadhatják a családokat.

Több évszázada itthon

Az egykor óriási kiterjedésű pusztabirtokokkal és ligetes erdőterületekkel rendelkező Debrecenben régóta hagyománya vannak a méhészkedésnek s e nagy szakértelmet igénylő tevékenységhez kapcsolódó különféle foglalkozásoknak. Valószínűsíthető, hogy a debreceniek már a 13. században ismerték a mézgyűjtés ősi formáit, valamint a méhészkedés mesterségét, ami – mint fontos erdei mellékhaszonvétel – jelentős bevételi forrásuk lehetett. Az eltelt évszázadokban a cívisváros méltán vált híressé kiváló minőségű vegyesvirág- és akácvirágmézéről, ízletes mézeskalácsairól s nem mellékesen a mézes produktumokat előállító helybeli mesteremberekről.

A beporzók napja alkalmából a Déri Múzeum ezúttal egy kiváló debreceni méhészeti szakíróra emlékezik, aki elfoglalt gyakorló méhészként arra is időt, energiát szánt mindennapi munkájában, hogy alapos kutatásokkal feltárja Debrecen méhészetének korai kezdeteit, történeti forrásait. Könyvtári és levéltári búvárlatainak eredményeit példaértékű dolgozatokban tette közkinccsé – emlékezik Szabó Károly debreceni méhészre a múzeum.

SZD