A Belvárostól az Újkerten át Kismacsig: Debrecennek több városrésze van, mint gondolnánk

Sokan észre se veszik, hogy a megyeszékhely házfalain, kerítésein nemcsak az utcák nevei olvashatók, hanem az is, hogy éppen milyen nevű városrészben tartózkodunk. Emiatt sajnos olyan emberek is élnek a városban, akik a saját lakó- és munkahelyeik megnevezéseivel sincsenek tisztában.

Kertségek és telepek

Debrecent megközelítőleg 80 városrész alkotja. Többségük a II. világháború előtt is a mai nevét viselte, ugyanakkor olyanok is vannak, amelyek nem. Az utóbbiak közé tartozik például a Szabadságtelep és a József Attila-telep, melyeknek eredetileg a Nyilastelep, illetve a Wolaffka-telep volt a nevük.

A cívisvárost korábban kerületek alkották, valamint azokon belül városrészek. Ma már hivatalosan nincsenek kerületek (jóllehet, a régi házszámtáblák még őrzik az emléküket), viszont több városrész is az eredeti nevét kapta vissza. Természetesen vannak új nevű övezetek is (a Falóger), és persze olyanok is, melyek a város legújabb kori terjeszkedése eredményeként alakultak ki, s kaptak nevet (mint a Lóskúti és a Déli ipari terület).

Sőt, olyan városrészek is vannak, ahol nem vagy alig laknak emberek, hanem ipari üzemek működnek rajtuk, és emiatt a nevük is a gyárakra, létesítményekre utal – gondoljunk csak az Auguszta, a Gyógyszergyár, a Köztemető, a Repülőtér és a Zsibogó városrésznévre is.

A „kert” nevű városrészek között találjuk egyebek mellett az Akadémiakert, Bellegelőkert, Biharikert, Boldogfalvikert, Csapókert nevű területeket, míg a „telepek” sorát a Gerébytelep, József Attila-telep, Nagysándor-telep is gazdagítja. A város központját alkotó városrésznek, azaz a belvárosnak tulajdonnévként is Belváros a neve, míg a nagyerdei és ahhoz közeli részeken találhatók a Nagy­erdő, Nagyerdőalja, Nagy­erdőpark és Nagyerdőtölgyes nevű városrészek.

Az Ady sugárúton mind­emellett Adypark városrész is olvasható. A fentiek szomszédságában pedig önálló városrészt alkot többek között az oktató Egyetemváros és a gyógyító Auguszta is.

A belterületen kívül is

Mondanunk sem kell, ugyanakkor a Belváros körül is igazi történelmi helyek terülnek el, köztük például a Kandia, Mesterfalva, Miklóskapu, Péterfia és a Tizenháromváros nevű városrész is. Még kintebb fekszik az Akadémiakert, Basahalom, Bellegelőkert, Csapókert, Csigekert, Dobozikert, Epreskert, Falóger, Hatvan utcai kert, Homokkert, valamint Kondoros, Köntösgát, Köntöskert, Júliatelep, Kerekestelep, Kertváros, Lencztelep, Libakert, Postakert, Sámsonikert, Sestakert, Sóház, továbbá a Téglagyár, Újkert, Úrrétje, Vargakert, Vénkert, Veres Péter-kert, a Wesselényi (így, személynévként) és a Tégláskert is.

Szintúgy nevük van természetesen a legkintebbi városrészeknek, melyek között az Alsójózsa, Felsőjózsa, Bánk, Haláp, Kismacs, Nagymacs és Ondód nevű övezeteket is találhatjuk. Mindemellett nem kevesek lakóhelye Apafa, a Biczó István-kert, Dombostanya, a Gáspár György-kert, Méhészföld, a Harsteinkert, ahogy Pac és Pallag is.

Visszatérve a kezdő gondolatunkhoz, a mindennapi élet beszélgetéseiben, internetes hozzászólásaiban arra is több példával szembesülhetünk, hogy sokan a betonpaneles lakótelepeket is önálló városrészeknek tartják. Ez majdnem igaz a Tócóskertre, de például az Újkerti, Vénkerti és Dobozi lakótelepre már nem.

Hiszen mindhárom városrészt a lakótelep mellett teljesen más építésű övezetek is alkotják. A Vénkertben egyebek mellett kifejezetten óvárosias övezetek is találhatók, ugyanakkor az Újkertben angol házas sor, a legendás nyulasi barakk és a Jost-villa is megbújik, míg a Dobozikertben meglepő módon gazdagon díszített, tágas, klasszikus családi házak is pompáznak.

Vass Attila