Jubileumi csikók születnek a Hortobágyon

Kiemelten fontos időszak a mostani a Mátai Ménes életében. Február 9-én született meg az idei első csikó a Hortobágyon, az ellésekkel egyidejűleg azonban már a fedeztetés is elindult. Jelen pillanatban mintegy 220 lovat számlál a Mátai Ménes állománya, az idei szaporulatban 47 csikó születése várható, ebből 41 nóniusz, hat pedig sportló. Ebben az évben elsőnek a Libella nevű ellett meg, csikójának már neve is van. – Idén a nóniuszfajtában a H betűvel kezdődő neveket javasolta a tenyésztők egyesülete. Magyar lófajta, így magyar neveket szeretnénk adni a születendő csikóknak, illetve olyat, amely valamilyen szinten utal vagy jellemző az anyakancára. Nemrég fejeződött be az a pályázat, ahol az első csikónak az elnevezésére lehetett szavazni és jelentkezni. Az első csikó a Holdfény nevet kapta; akik erre a névre adták a szavazatukat – egy osztály és egy család –, pusztakocsikázást kapnak – tudatta a Naplóval Boros Sándor ménesvezető. Múlt heti ottjártunkkor már 12 kiscsikó látta meg a napvilágot a Hortobágyon. A legkisebb patások értelemszerűen anyjuk közelében töltik a mindennapokat, főként az istállókban. Ahogy az időjárás és a talajviszonyok is kedvezőek lesznek, egyre több időt töltenek majd a szabad levegőn, így lesznek életerősek és egészségesek.

Jubileumi csikók születnek idén a Hortobágyon, 350 évvel ezelőttről származik ugyanis az első írásos emlék, melyben megemlítik a ménest. – Az első írásos emlék 1671-ből van, a ménes fennállása gyakorlatilag innentől számítandó. 1679-ben volt egy Debrecen városi rendelet, mely értelmében innentől kezdve Debrecen város lovait itt tartották. Maga a ménes Mátára 1885-ben került Ohatról – mondta Boros Sándor ménesvezető. Jelen pillanatban 220 lovat számlál a Mátai Ménes, az idei szaporulatban 47 csikó születése várható. Az elléskor különösebb segítségre nem szorulnak a lovak, inkább a csikóknak kell kisebb támogatás az első időszakban. – Van, amikor egy kicsit hamarabb születik a csikó, olyankor nehezebben áll fel, nem alakul ki teljesen minden életfunkció, ami ahhoz kell, hogy megmaradjon. Ilyenkor a csikósok felügyelete és segítsége az első órákban nélkülözhetetlen az újszülöttek számára – fogalmazott a ménesvezető. Az istállókban látottak alapján a hortobágyi csikók igen életrevalóak, s akad köztük olyan is, mely igen barátságos már most.

Megváltozott szerepben

A ménes 350 éves fennállása óta sok minden megváltozott. Eleinte többféle lóból állt az állomány, később cél­irányosan a nóniuszfajta tenyésztése indult el a Hortobágyon. – Maga a ló szerepe is megváltozott napjainkra, ma már nem mezőgazdaságban, valamint nem az utazásra és a katonák számára tenyésztik a lovakat, hanem elsősorban családi használatra, illetve fogathajtásra keresik a nóniuszfajtájú lovakat – mondta Boros Sándor. Ma Magyarországon a magántenyésztőkön kívül két nagyobb állami génmegőrző ménesben tenyésztenek nóniuszokat: Mezőhegyesen és Hortobágyon. – Mezőhegyesen többnyire a fekete és egy picit nagyobb termetű, Hortobágyon pedig többnyire a pej volt a domináns. A hortobágyi sziki nóniusz finomabb, kisebb termetű volt, de napjainkra gyakorlatilag a Hortobágyon is a fekete szín jellemző a ménesben – részletezte.

Nem véletlenül februártól májusig végzik a fedeztetést. – A ló 11 hónapig vemhes, maga az ellési időszak azért is így van prognosztizálva, hogy februártól júniusig szülessenek a csikók, hogy a születés utáni első félévet minél többet szabad levegőn, társaik között töltsék legelőn, így a ménesi csikók sokkal erősebbek, életképesebbek, egészségesebbek – mondta.

Kiss Dóra

Borítókép: Sándor Renátó csikós a Barka nevű anyakancával és a kedden született kiscsikóval