Mindeközben Kínában már minden úgy üzemel, mint régen

Szabó Attila egy debreceni, elektronikai alkatrészeket forgalmazó nagykereskedésnél dolgozott, mielőtt kiköltözött Kínába, hogy ott folytassa az életét. Minden évben járt kiállításokra azért, hogy új termékeket kutasson fel, így évente három alkalommal több hetet is Ázsiában töltött. Ekkor szeretett bele igazán a kontinensbe s magába az országba. – 2012 februárjában felmondtam a debreceni munkahelyemen, és saját vállalkozásba kezdtem, végleg kiköltöztem Kínába. A munkahely- és életváltásomnak immár kilenc éve. Időközben megismertem a feleségemet, és 2017 nyarán megszületett a fiam is – idézte fel Attila. – A párommal és egy magyar barátommal közösen úgynevezett sourcinggal foglalkozunk, mellyel cégeknek segítünk megtalálni a megfelelő gyárat a termék gyártásához, a kapcsolatot tartani és fuvart szervezni.

Erős megszorítások

Miután megismertük Attila történetét, beszámolt a Naplónak arról, hogy milyen az élet jelenleg Kínában, a koronavírus-veszély ideje alatt.

A nyilvános helyeken kötelező a maszk viselése, beleértve az utcát is. Nem elegendő a tömegközlekedésen vagy a boltokban hordani. – Sencsen városban, ahol élünk, tavaly április óta koronavírusos megfertőződés nem történt. Mivel Hongkong határvárosa vagyunk, így csak „behozott esetek” voltak: a hazatérő kínai állampolgárokat azonnal kórházi karanténba helyezték, mi­után átkeltek a határon. Városon belüli esetről nem tudok – osztotta meg Szabó Attila. – A legtöbb lakóparkot egy éve lezárták, csak egyetlen helyen lehet ki- és bemenni, ott pedig ellenőrző pontokat állítottak fel. Ezeken a helyeken testhőmérséklet-mérést végeznek az ott közlekedőkön. Jelenleg a legtöbb pláza, szupermarket és a piacok területére is hőkamerákat szereltek fel, melyek egy másodperc alatt monitorozzák az előttük elhaladókat. Van olyan rendszer, amely azt is észreveszi, ha valakin nincs maszk, ekkor automatikusan felszólít, hogy vegyük fel. A hivatalokban pedig ezek mellett QR-kódos ellenőrzés is van, ami azt jelenti, hogy le kell szkennelni egy QR-kódot, majd a telefon a mobilszolgáltató segítségével megnézi, merre jártunk az elmúlt 14 napban. Ha úgy véli, hogy azok a városok, amelyekben tartózkodtunk, megfelelnek az előírásoknak, vagy éppen ki sem mozdultunk a lakóhelyünkről, akkor egy zöld nyilat mutat a kijelző, melyet a biztonsági őrnek felmutatva léphetünk be az adott épületbe – részletezte, majd hozzátette: a mobiltelefon cellainformációi alapján tudják, melyik város adótornyához kapcsolódtak, és ezt jelzi a készülék, mindössze a városnevek listázásával.

Minden üzemel úgy, mint régen

– Az élet visszatért a régi kerékvágásba június környékén. Az éttermek aránylag korán újranyitottak. Korábban megfelelő távolsággal lehetett leülni, vagy csupán minden második asztalhoz. A mozikban ugyanez volt a helyzet, ki kellett hagyni egy széket a nézőtéren, csak így lehetett jegyet venni – emlékezett vissza Attila.

„Mára már mindez a múlté, minden üzemel úgy, mint régen.”

Kínában egészen a mai napig nem kezdődött el a civil lakosság oltása. Habár már beadtak több mint 100 millió vakcinát, csak a politikusok, a vámosok, az orvosok, a tanárok és a hasonló szférában dolgozók kaptak, azok, akik veszélyeztetett környezetben dolgoznak.

Jobb lehet a kínai, mint a többi

– Ahogy az utóbbi hetekben megmutatkozott, sokan félnek a kínai vakcinától, mert nem az új mRNS-technológiát alkalmazza, hanem egy régebbi módszert, a legyengített, inaktivált vírust használja. A kínai vezetőség nem kockáztatná több millió vagy inkább milliárd ember életét, ha a vakcinával baj lenne. Az elsők között volt az Egyesült Arab Emirátusok, ahol elkezdték használni a kínai oltóanyagot. Ha jól tudom, a kutatásaik alapján a korábban meghatározott 79 százalékos védettségi értéket mára már 86 százalékban határozták meg – mondta Szabó Attila.

Vámosi Kira