Súlyosabbak a koronavírus-fertőzés szövődményei a daganatos betegeknél

Egyelőre kevés a tapasztalat daganatos betegek körében a koronavírus elleni védőoltásokkal kapcsolatban, nincsenek még „bombabiztos” ajánlások, de a meglévő adatok folyamatosan frissülnek

– többek között ez derült ki a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Karának Onkológiai Tanszéke, valamint a Debreceni Akadémiai Bizottság Onkológiai Munkabizottságának online tudományos ülésén szerdán. Az előadók abban is egyetértettek, a vírus elleni védettség a védőoltással érhető el legeredményesebben.

A védettségen a hangsúly

„Minél később érjük el a szükséges átoltottságot, annál több vírusvariánsra kell számítanunk. Nem a vakcinától, hanem a fertőzéstől kell félnünk”

– vélekedett koronavírusról és annak mutációiról tartott tudományos előadása végén dr. Szekanecz Zoltán, az MTA doktora, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Reumatológiai tanszékének munkatársa. Arról is szót ejtett, a vírus harmadik hullámában egyértelműen a brit mutáns fertőz a legjobban. Előadásában úgy fogalmazott, a védőoltások mellékhatásainak súlyossága nincs arányban azzal a komoly, akár életveszélyes betegséggel, amit az oltás elmaradása esetén a koronavírus okozhat egy autoimmun-reumatológiai betegnek. Hozzátette, a vakcina beadása megfelelő idő eltelte után azoknak is javasolt, akik már átestek a betegségen. – A többféle védőoltás közül az mRNS alapú, Pfizer és Moderna cégek által gyártott vakcinákat, valamint az AstraZeneca és a Johnson&Johnson vírusvektor alapú vakcináját tizennyolc év felett minden életkorban, és az alapbetegségtől függetlenül, így autoimmun-reumatológiai betegségekben is lehet alkalmazni. A szintén vírusvektor alapú Szputnyik-V-vakcinát és az inaktivált vírust tartalmazó Sinopharm-vakcinát hatósági határozat alapján minden korcsoport kaphatja, a megfelelően kezelt és egyensúlyban tartott krónikus betegek is.

Nagyon fontos az időzítés

– A daganatos betegek esetében a koronavírus-fertőzés szövődményei súlyosabbak, és kimenetelének kockázatát növelik a következő tényezők: a hatvanöt év feletti életkor és az előrehaladott, áttétes stádium, vagy egyidejűleg fennálló egyéb krónikus kísérőbetegség, valamint bizonyos demográfiai tényezők (dohányzás, elhízás) – tájékoztatta a jelenlévőket dr. Szekanecz Éva, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Onkológiai Klinikájának munkatársa. Elmondta, onkológiai javaslat alapján hormonkezelés és sugárterápia alatt bármikor oltható a beteg. Kemoterápia és immunterápia esetén a kezelés napja előtt vagy után két héttel, onkosebészeti beavatkozás esetén a műtét előtt, vagy azután egy héttel adható az oltóanyag. Hangsúlyozta továbbá,

kerülendő, hogy a beteg a vakcinát és a kezelést ugyanazon a napon kapja.

– A csontvelői sejttranszplantáció után három, az immunválaszt módosító kezelések után hat hónapot kell várni a beteg beoltásával – tette hozzá. Szintén az onkológiai klinika munkatársa, dr. Árokszállási Anita előadásában kiemelte, az egyik legfontosabb cél, hogy az oltás beadásával ne csússzon az onkoterápia. – A tervezett vakcináció előtt szükséges a beteg vérképének ellenőrzése is, hiszen csak rendezett fehérvérsejtszám és lemezkeszám mellett adható be az oltás – nyomatékosított.

Vannak kizáró okok

Az oltással szembeni legfőbb ellenjavallatok közé tartoznak: a lázas állapot és a konkrét oltóanyag valamely alkatrészére igazolt allergia.

Nem ajánlják továbbá a védőoltás beadását a tizenhat éven aluli betegeknek és az olyan, fogamzóképes nőknek, akik három hónapon belül gyermekvállalást terveznek.

Elhangzott az is, fokozott óvatossággal olthatóak azok, akinél fennáll az immunszuprimált állapot, hiszen a legyengült immunrendszerű daganatos betegek sok esetben nem képesek megfelelő immunválaszt produkálni az oltás után. Az ülés előadói egyetértenek abban, világszerte kiemelten fontos lenne, hogy ne csak a daganatos betegek, de a velük érintkező családtagok is elsőbbséget élvezzenek az oltás tekintetében. Ezt az indikációt azonban az oltóanyagok elérhetősége, azok alkalmazási előírásai és az adott országokban előírt szabályozási elvek felülírják. Az oltakozás természetesen individuális döntés, és a betegek feltétlenül konzultáljanak a témában kezelőorvosukkal.

Berecz Dorina