Szabadulnának a háziorvosi ügyeletek fenntartásától a települések

Amint arról a korábban hírt adtunk, átalakulás előtt van az orvosi ügyeleti ellátás hazánkban. Ennek lényege, hogy a jelenleg az ügyeleteket működtető települési önkormányzatok szabadulnának ettől a feladattól, átadnák az államnak, mert az ügyelet működtetésére kapott központi támogatás csak fele-, harmadrészben fedezi a valós költségeket. Megyénk néhány polgármesterét kérdeztük meg, náluk mi a gyakorlat az orvosi ügyelet ellátására, illetve ha lehetőségük lenne rá, átadnák-e a sürgősségi ellátásnak ezt a módját az államnak.

Ki kell egészíteniük

– Berettyóújfalu Város Önkormányzata az orvosi ügyeletről nem a városban praktizáló háziorvosok útján, hanem az Országos Orvosi Ügyelet Nonprofit Kft.-vel kötött feladat­ellátási szerződéssel gondoskodik 2008. január 1-től. Erre a feladatellátásra nem kap az önkormányzat állami támogatást, így azt saját forrásból kell finanszíroznia, ennek összege évi hatmillió forint – válaszolta a Napló kérdésére Muraközi István polgármester, hozzátéve, hogy amennyiben városának lehetősége lenne rá, visszaadná az ügyeletet állami fenntartásba.

Szerepen egy gazdasági társaság látja el az orvosi ügyeletet. A püspökladányi székhelyű ügyelet költségeihez a települések lakosságarányosan járulnak hozzá, ez Szerep esetében meghaladja a havi 100 ezer forintot, amire nincs támogatás. Amennyiben lehetősége lesz rá, Szerep önkormányzata is támogatná, hogy az orvosi ügyeleti ellátást az önkormányzatoktól vegye át az állam – tájékoztatta a Naplót Tóthné Verő Tünde polgármester.

A számok tükrében

– Nem volt ilyen testületi előterjesztés, így döntés sem arról, hogy visszaadnánk az ügyeletet állami működtetésbe. A kistérségi üléseken viszont elhangzott többször az ügyelet átszervezése kapcsán, hogy ez a feladat állami, miért nem csinálja az állam? Az ügyelet egészségügyi alapszolgáltatás és kötelező az önkormányzatoknak működtetni – fogalmazott kérdésünkre Czeglédi Gyula, Hajdúszoboszló polgármestere, aki úgy látja, hogy a működtetéssel két fő probléma van: a személyi feltételeket egyre nehezebb teljesíteni (a háziorvosok nem akarnak ügyelni, más településen orvos sincs), illetve a finanszírozás közel sem fedezi a valós költségeket.

– Mivel kistérségben oldjuk meg a feladatot, ezért az alapfinanszírozáson felül kapunk plusz összeget. Alapösszeg 42 forint/fő/hó, plusz kistérségi szorzó, plusz tíz százalék a diszpécserszolgálat miatt, amelyből nyolc százalékot kér vissza a mentőszolgálat. Hajdúszoboszló finanszírozott lakosságszáma 24 ezer 114 fő, a 2019. évi összes kiadás 49 millió forint volt, ami a 25,5 milliós egészségpénztári és a 23,5 milliós önkormányzati támogatásból állt össze. Tehát látszik, hogy központi finanszírozáshoz közel ugyanannyit hozzá kell tenni az önkormányzatnak. A kistérségi központi orvosi ügyelethez tartozó települések (Nagyhegyes, Ebes, Hajdúszovát) bevétel- és kiadási oldalai e feladaton szintén hasonló arányokat mutatnak.

KZS