Új igényeket szült az ingatlanpiacon a járványhelyzet

Már több, mint húsz éve foglalkozik használt ingatlanok, így lakások, családi házak és építési telkek eladásával Cserven Gábor ingatlanközvetítő, és azt állítja, az elmúlt időszakban jelentős változáson ment keresztül a debreceni ingatlanpiac, illetve ez a folyamat jelenleg is tart.

– Alapvetően megváltoztak a vásárlói szokások, amelyek a fiatalokat jellemezték. Korábban főként kényelmi szempontok alapján kerestek ingatlant, igyekeztek minimálisra csökkenteni az utazási időt a leendő otthonuk, az óvoda, iskola illetve a munkahely között. A családi házat kereső fiatalok egyes városrészeket teljesen kizártak, kifejezetten kerültek, így például a déli városrészek, ahol a Mikepércsi úti felüljáró a reggeli és délutáni csúcsforgalom neuralgikus pontját jelentette. Továbbá említhetnénk akár Józsát, vagy a Szabadságtelepi városrészt, ahol az említett időintervallumokban, ugyancsak sok időbe telt munkakezdés előtt elvinni a gyermekeket iskolába, vagy délután edzésre, esetleg különórákra.

„A közlekedési helyzet nem sokat változott, azonban a hozzáállás átalakult: egyszerűen beépült a mindennapi rutinba az, hogy korábban kell elindulni azért, hogy időben beérjen a család minden tagja. Aki lakást keresett, és főként a közösségi közlekedés eszközeit használta, a munkahelyétől átszállás nélkül és esetleg néhány megálló távolságban próbálta megtalálni új otthonát.”

– Mindemellett jellemző volt az is, hogy a fiatalok semmiképpen nem akartak kiköltözni Debrecenből, még a közvetlen környezetében lévő településekre sem. Mára már egészen átalakultak azok a szempontok, ami alapján a vevők leteszik a voksukat egy adott ingatlan mellett, és sokkal mobilabbá váltak az otthonukat kereső fiatalok. A vásárlási szokások átalakulását a személyes igények mellett természetesen Debrecen ingatlanpiacának erőteljes erősödése, és az árak növekedése is ösztönözte, de nem mondhatjuk azt, hogy kizárólag ennek köszönhető ez a változási folyamat. Mára már, Budapesthez hasonlóan, olyan sokan költöztek ki a környező településekre, hogy az eddig minimális fordulatszámon mozgó, agglomerációban lévő települések ingatlanpiaca is lendületbe jött.

„Folyamatos az igény családi házak iránt Mikepércsen, Ebesen, Hajdúszoboszlón, de többen keresnek ingatlant Bocskaikertben és Nagyhegyesen is, mára már Derecskére is sokan költöznének, de Berettyóújfalu és Hajdúböszörmény is a vásárlók célkeresztjében van.”

– Természetesen az autópálya erős katalizátora az ilyen távolságban is kereső családoknak. A döntésüket segíti, hogy az elmúlt időszakban fejlődött a közlekedési infrastruktúra – mondta.

A szakértő szerint a változásnak tehát egyrészt anyagi oka van, másrészt közrejátszott Debrecen óriási léptékű fejlődése is. Azok, akik csendre és nyugalomra vágynak, azok kiköltöznek a városból.

Cserven Gábor arról is beszélt a Naplónak, hogy egyre kisebb az árbéli különbség a Debrecenben vagy közvetlen vonzáskörzetében található családi házak értéke között. – Nem mindegy, hogy hol található az adott település. Akadnak olyan falvak és községek, amelyek ma kevésbé vonzóak a fiatalok számára. Az árkülönbségeket egy példán keresztül érzékeltetve: Debrecenben, a Kerekestelepen, a Szabadságtelepen, vagy akár a Tégláskertben, egy felújításra szoruló kockaházra nagyjából 25 millió forint értékben kötnek adásvételt, ugyanakkor, ugyanez a típusú ingatlan például Derecskén elérhető 18-19 millió forintért. Mikepércsen vagy Ebesen azonban már egyáltalán nem ritka a cívisvárosi árak megjelenése. A közvetlen agglomeráción kívül eső vidéki településeken, a magas áron kínált ingatlanok azonban kevésbé kelendőek, hiszen az, akinek akár 30-40 millió forint is rendelkezésére áll ingatlanvásárlásra, az inkább Debrecent, vagy közvetlen a város melletti településeket választja – mondta, hozzátéve, Debrecen használt lakás piacában is jelentős különbségek fedezhetőek fel.

„Évekkel ezelőtt a cívisváros ingatlanpiaca nem volt túlzottan strukturált, jelen pillanatban azonban ott tartunk, hogy a lakótelepek között is erős különbséget tesznek a vásárlók, ez pedig forintosítva is érzékelhető.”

– Vannak örök városrészek, mint a Nagyerdő, de mára már a szűk belváros is erős konkurenciát jelent a nagyerdei városrészeken kínált ingatlanok számára. Említést érdemel a Fényesudvar vagy a Nagysándor-telep is, amelyeket generációkkal ezelőtt megbélyegeztek, és hiába fejlődtek mára, az ott lévő ingatlanok ára nem tudja felvenni a versenyt más, kedvelt, jó hírű övezetek ingatlanáraival – mondta Cserven Gábor.

Most megtehetik

Cserven Gábor kiemelte: lakásvásárlási szempontból is változtak az igények. – Manapság a nagy négyzetméterű lakásokat keresik a fiatalok. Korábban, akár tíz évvel ezelőtt az albérletet legfeljebb kislakás váltotta fel, aztán esetleg egy nagyobb használt lakás vagy újszerű, illetve új építésű társasházi lakás iránt érdeklődtek a már családot alapított fiatalok. Mára a tendencia úgy változott meg, hogy az albérletből, vagy a szülői házból költözve rögtön a nagyobb, egészen a 60 négyzetmétertől induló lakásokat keresik. A támogatási rendszernek, a növekvő igényeknek, és a növekvő fizetőképességnek köszönhető ez a változás – részletezte.

Lakásból házba

Kiderült: a kisgyermekes, lakásban élő családok egy idő után kertes házba vágynak. Bár a saját udvar és a kert motivációja elsősorban a gyermek, akinek a szülők megfelelő teret szeretnének biztosítani, az elmúlt egy év járványidőszaka is megerősítette a családi házak keresletét.

„Családi házak tekintetében már évek óta inkább keresleti, mint kínálati piac van, tehát nincs annyi ár-érték arányban piacképesnek mondható ingatlan, mint amekkora a kereslet, ugyanakkor látható, hogy új igényt szült a koronavírus-járvány.”

– Sokan vágynak egy saját, szabad területre, ahol kényelmesebben vészelhetik át a rendkívüli időszak korlátolt mindennapjait. A fiatalok rendszerint a jó minőségű ingatlanokat keresik, amire nem kell jelentős összegeket költeni, hogy igényeiknek megfelelő otthonuk lehessen. A piac átalakulásával ez az árszínvonal városrésztől függően, jóval harmincmillió forint felett kezdődik, azonban egy jó minőségű, korszerű, használt családi házért mérettől függően legalább 45-55 millió forintos vételárral kell számolni, ami kiemelt városrészek tekintetében 65 és 80 milliós, vagy akár ettől magasabb nagyságrendet is elérhet – tette hozzá a szakértő.

BBI