2021.04.29. 07:30
Emberéleteket veszélyeztetnek a téves bejelentések
Bűncselekményt követ el, aki szándékosan jelez hamis esetet a 112-es segélyhívón.
20210327 Nagyhegyes Fotó: Matey István MI Hajdú-bihari Napló Összeütközött egy teherautó és egy traktor a Hajdúszoboszlót Balmazújvárossal összekötő, 3321-es úton, Nagyhegyes közelében.
Forrás: Napló-archív
Fotó: Matey István
Nem ritka, hogy téves bejelentések érkeznek az Országos Mentőszolgálathoz és a Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz is. – Az ESR 112 rendszere sok esetben kiszűri az indokolatlan hívásokat, de a kivonuló mentők sajnos időnként szembesülnek „vaklármával”, amikor nem találnak beteget a helyszínen – tájékoztatta a Naplót Győrfi Pál, az OMSZ sajtószóvivője. Mint mondta, ennek legtöbbször az az oka, hogy a bejelentő nem várja meg a mentőket a „beteg” mellett, akiről kiderül, hogy csak túl sokat ivott, pár percre lepihent, majd jobban lett, és hazament.
Ezt nem szankcionálják, hiszen a bejelentő jó szándékkal telefonált, segíteni akart.
Ha a hívó kifejezetten rossz szándékkal telefonál, például azért hívja ki ok nélkül a mentőket, mert gyönyörködni akar a kék lámpás autókban, vagy a szomszédját akarja felébresztetni, a mentőszolgálat rendőrségi eljárást kezdeményezhet – mutatott rá Győrfi Pál. Kiemelte azt is, hogy tavaly csaknem 60 ilyen eset volt az országban. A rosszindulatú riasztások mintegy 50 ezer forintos fölösleges költséget okoznak kivonulásonként, de egyes esetekben – például légi mentéskor – a költségek sok 100 ezer forintra is rúghatnak. Az anyagi kár azonban csak az egyik tényező, hiszen akár emberéletek is veszélybe kerülhetnek az alaptalan bejelentések miatt. – Sok veszélyt rejt magában, ha szirénával közlekedik egy mentőautó, illetve amíg a kocsi az indokolatlan riasztás miatt foglalt, máshol valóban szükség lehet rá – nyomatékosította a szóvivő.
Feljelentést tesznek
– Évente átlagosan 350–450 téves riasztást kapnak a Hajdú-Bihar megyei tűzoltók. Szándékosan megtévesztő jelzések miatt pedig 2020-ban 55 esetben tett feljelentést a Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság – ismertette Papp-Kunkli Nóra főhadnagy, sajtószóvivő.
Mint hangsúlyozta, különbséget kell tenni a téves jelzés és a valótlan bejelentés között.
– Téves jelzés például az, amikor a bejelentő füstöt lát, de a helyszínre érkezéskor a tűzoltók porfelhőt tapasztalnak, amit például egy mezőgazdasági munkagép okozott. Valótlan bejelentés, szándékosan megtévesztő jelzés az, amikor valaki a hatóságnak vagy közfeladatot ellátó szervnek vészhelyzetről vagy rendzavarásról valótlan bejelentést tesz. Ez utóbbi esetében nem kizárt, hogy a helyszínre vonulás és a helyszín átvizsgálása közben máshol valódi káreset történt, és a valótlan bejelentés eszközöket és tűzoltókat von el a tényleges beavatkozástól. Ez akár emberéletet, jelentős anyagi javakat veszélyeztethet. A valótlanul tett bejelentés szabálysértési eljárást is von maga után. – A katasztrófavédelem minden esetben megteszi a szükséges bejelentést a szabálysértési hatóságként eljáró rendőrségen. Szabálysértéskor alkalmazható büntetések: szabálysértési elzárás, pénzbírság, közérdekű munka.
Berecz Dorina