Ellátogattunk a debreceni szakképzősök vizsgájára – fotókkal

A DSZC tagintézményei közül többek között a Baross Gábor Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium, illetve a Péchy Mihály Építőipari Technikum diákjai is megmutathatták szakmai rátermettségüket a csütörtöki vizsganapon.

Divatszakma lett

A Debreceni SZC Baross Gábor Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium hegesztő-növendékei a debreceni vagongyár területén vizsgáztak. A pandémia miatt idén szóbelimentesen a gyakorlati tudás volt a középpontban. A szakmai vizsgát megelőző képzésről, illetve a sikeres vizsga utáni lehetőségekről Borosné Sápi Zsuzsanna, az intézmény szakmai igazgatóhelyettese osztott meg információt. – A vizsga előtti képzés hároméves, kilencedik osztálytól a tanműhelyben, tizediktől pedig már tanulószerződéssel, különböző cégeknél vannak növendékeink. Több helyen folyik a szakmai számonkérés, és nagy öröm számunkra, hogy szinte minden diáknak azonnali állást tudnak ajánlani a különböző fémipari vállalatok – emelte ki az igazgatóhelyettes, hozzátéve, továbbképzésre is nyújtanak lehetőséget.

– A most vizsgázók pár éven belül akár minősített hegesztőkké is válhatnak. Hat hónaptól három-öt évig, munka mellett lehet a megszerzett szakmát a minősítés mértékétől függően továbbfejleszteni. A bérek egyébként is folyamatosan javulnak, a minősített képesítést követően pedig kifejezetten magas jövedelemre tehetnek szert a nálunk végzettek, így nem meglepő, hogy a hegesztő szakma az egyik legkeresettebb az iskolánkba jelentkezők közül – hangsúlyozta Borosné Sápi Zsuzsanna.

Szerteágazó tudomány

A Péchy Mihály Építőipari Technikum magasépítő-technikus diákjai szintén gyakorlati vizsgát tettek. Deli Attila, az intézmény szakmai igazgatóhelyettese a technikusi képzés összetételéről, illetve a számonkérés részfeladatairól beszélt.

– A vizsga az új megnevezés szerint interaktív feladatból (írásbeli), illetve egy projekt részből áll, amely idén szóbeli nélkül, gyakorlati számonkéréssel végződött. Már a tanulmányok alatt el kell készítenie növendékeinknek egy záródolgozattervet, amely egy épület elkészítését (számítógépes tervezését) jelenti. A vizsgán prezentálni kell az eredményt, költségvetést számítani, illetve a laborban anyagvizsgálat, valamint kitűzési gyakorlat és szakipari munkák (kőműves-ács) is a szakmai megmérettetés részét képezik. Iskolánkba kilencedik osztálytól tizenharmadik osztályig járnak tanulóink, és a most vizsgázó évfolyam – a fő szakma megszerzése előtt – akár négy OKJ-bizonyítvánnyal is rendelkezhet (digitális műszaki rajzoló, targoncavezető, emelőgép-kezelő, földmunkagép-kezelő), ami hatalmas előnyt jelent a munkaerőpiacon – emelte ki az igazgatóhelyettes, aki a diákok lehetséges jövőképéről is szót ejtett. – Magasépítő technikusként rengeteg területre elmehetnek dolgozni a végzett tanulók. Igaz, tőlünk leginkább a felsőoktatásba, építész-vagy építőirányba visz az irány. Ha azonban azonnal munkát vállalnának, tervezőirodába, kivitelezésben – akár középvezetői beosztásban is – el tudnak helyezkedni.

Bágyi Mercédesz, 19 éves diák édesapja építőipari foglalkozása miatt választotta a magasépítő-technikus szakmát, és a vizsga után azonnal szeretne elhelyezkedni: – Kevesebb lány foglalkozik hasonló szakágakban, azonban én hamar megtaláltam itt a számításomat, és már konkrét tervekkel indulok neki a szakmai életemnek – hangsúlyozta a fiatal lány.

Péter Szabolcs