Püspökladány fokozottan fókuszál a fiatalokra

Hajdú-Bihar megyén belül peremhelyzetben van a város és a Sárrét jelentős része: 50 kilométerre van a megyeszékhelytől, autópálya a közelében sincs, az évekkel ezelőtt elkezdett vasút-korszerűsítés nem fejeződött be, a Püspökladányt a 4-es és a 42-es főúton, tehát két „halálúton” lehet csak megközelíteni. Sok ladányi­nak nem perspektíva az ingázás a megyeszékhelyre, a térségben lakóknak pedig az átszállások miatt még inkább nem. Az elmúlt 30 évben sok munkahely szűnt meg, és ehhez képest kevés új jött, ráadásul azok sem kötődnek a Sárrét hagyományos mezőgazdasági tevékenységéhez, de a vasút fejlődésével együtt kialakult közlekedéshez, logisztikához sem. A középiskolai oktatás is teret vesztett, miközben a szakképzés sem feltétlenül azt oktatja, ami a Sárréten hagyományos megélhetésnek számít, vagy megfelelő helyi perspektívát kínál. Mindennek okán sok fiatal hagyja el a várost. Aki pedig elmegy, igen nagy bizonyossággal nem tér vissza.

Már nyolcadik után elmennek

Tóth Lajos polgármester tökéletesen tisztában van a lakosságszám jelentős csökkenésével. A népességapadás kis részben a születések és a halálozások kedvezőtlen alakulása miatt van, nagyobb részben pedig az elvándorlás gerjeszti. Bár – jegyzi meg – nemcsak elmennek, hanem érkeznek is Püspökladányba, főleg a környező kistelepülésekről.

„A legfontosabb feladatunk, hogy megállítsuk a népességfogyást, és ez a folyamat egy összetett, összehangolt fejlesztést igényel”

– mondta Tóth Lajos, majd részletezte: – Vesszőparipám az oktatás színvonalának növelése, a képzési spektrum szélesítése. 2010-ben még 1300 diákja volt a város középiskolájának, most pedig 700 alatt van úgy, hogy előbb az érettségit adó képzés csúcsát jelentő hatosztályos gimnázium szűnt meg, tavaly pedig már nem indult gimnáziumi első osztály. Sokan az általános iskola befejeztével elmennek, mert nem találnak olyan iskolatípust, szakot, ami nekik megfelelő volna.

„Például a mi hagyományosan mezőgazdasági vidékünkön nincs ennek megfelelő szakmai képzés.”

Vannak mezőgazdasági vállalkozók, köztük kényszervállalkozók, akiknek gyermekei a püspökladányi képzési lehetőség hiánya miatt vagy elmennek máshová tanulni, vagy más szakmát választanak, nem viszik tovább a családi gazdaságot. Meggyőződésem, biztosítani kell legalább a négyosztályos gimnáziumi oktatást, a mezőgazdasági és a helyi igényeknek megfelelő további szakmák képzését.

A polgármester azzal folytatja, hogy sok fiatal nemcsak oktatást nem talál itt, hanem jószerivel elvárásaiknak megfelelő munkahelyet sem. A városban egy nagyobb üzem mellett a néhány tíz főt foglalkoztató kis- és középvállalkozások a jellemzőek.

Az a bizonyos ipari park

– Nem szeretnénk, ha hosszú távon is az önkormányzat lenne a legnagyobb foglalkoztató a városban – utalt a polgármester Püspökladány legnagyobb gondjára, a munkahelyek hiányára. Ezen következetes lépésekkel lehet segíteni. – Évtizedek óta törekvése a városvezetésnek egy ipari park létrehozása. Eddig nem sikerült. Feltett szándékunk az ipari park kialakítása, amely megfelelő helyet biztosítana a már itt lévő kis- és középvállalkozásoknak, továbbá az új munkahelyeket teremtő betelepülő beruházásoknak is.

„Szeretnénk, ha a püspökladányi, a sárréti emberek helyben találnának munkát.”

Meggyőződésem, hogy a városban, a térségben van annyi munkaerő-tartalék, hogy megérje idetelepülni további üzemeknek. Erre készülünk, és legkésőbb amikorra ideér az M4-es gyorsforgalmi út, késznek kell lennünk további gazdasági egységek fogadására. Hogy ezek mik lehetnek? Tóth Lajos úgy látja, itt részben a hagyományokra épülő élelmiszer-termelés és feldolgozóipar jöhet szóba. Erre a környező települések polgármesterei közül többen is erősen hajlanak, mondván, nem biztos, hogy az itt megtermelt alapanyagokat távoli feldolgozóhelyekre kellene szállítani. A másik a logisztika, hiszen Püspökladány vasúti és közúti csomópont. Ehhez azonban az kellene, hogy minél hamarabb befejeződjön a 100-as vasúti pálya korszerűsítése, készüljön el a 101-es villamosítása, továbbá a 4-es és a 42-es főutat a forgalmi terhelésnek megfelelően és a kor színvonalára fejlesszék. Fontosnak tartom új iparágak, üzemek érkezését – kapcsolódva a debreceni régióval való együttműködéshez.

Kultúra és egészségügy

A város a fiatalok helyben tartása érdekében igyekszik olyan lakó- és gazdasági környezetet teremteni, hogy érdemes legyen Püspökladányban élni. Az önkormányzat félmillió forint első lakáshoz jutás támogatást nyújt a helyben letelepülő fiatal házasoknak. Újszülöttenként 20 ezer, gyermekenként 5 ezer forint beiskolázási támogatást kapnak a családok. Az egészségügyi alap- és szakellátó rendszer megfelelően működik, azokat továbbfejlesztik, a térségben magas szintű a szociális gondoskodás.

A bölcsődei ellátás fejlesztése most zajlik, az óvodai és az oktatási intézmények épületei további megújítást igényelnek.

A fiatalok szórakozási lehetőségeit alapvetően a vállalkozói szférának kell megoldania. Az önkormányzat ifjúsági és művelődési házat működtet, ahol a jelenlegi időszakot leszámítva rendszeresek a programok. Fejlesztik a közösségi tereket, a kondi- és fitneszparkokat.

Kovács Zsolt