Ha az állat biztonságban érzi magát, nem a kirohanás lesz az első gondolata

Az otthonról elkóborló házi kedvencek gyakran komoly fejtörést okoznak gazdáiknak. Lapunk a sokszor szerencsétlenül végződő esetekkel kapcsolatban Szilágyi Attila állatvédőt kérdezte, aki közel 13 éve foglalkozik állatokkal. – Jellemzően minden állat, mely nincsen valamilyen szinten kordában tartva, hajlamos lehet az ellógásra. „Korda” alatt nem egy drámai dolgot kell elképzelni, nem a börtön és a magas falak jelentik a megoldást. Amit mi szökésnek tekintünk, az nekik az alaptermészetükhöz tartozó érdeklődés, de az élelemszerzés, a szaporodás is ösztönszerűen viszi előre őket.

„Ha már beszoktattunk egy kedvencet egy adott helyre, akkor onnantól fogva mindig menni fog, legyen szó akár macskáról, akár kutyáról. Nekünk kell őt megtanítani rá, hogy ez rossz dolog.”

Vannak szélsőséges határértékekkel rendelkező állatok, mint például az én huskym, amely fiatalkorában nagyon sokat ment, próbált szökni. Sajnos, gyakran találkozunk a munkánk során az ilyen típusú állatok problémáival akár egy balesetnél, amikor az elszaladt kutyát elütötte egy autó, vagy sokáig volt kinn, és összeszedett valamilyen betegséget – magyarázta Szilágyi Attila.

Hozzátette, mindent összevetve bármelyik állat képes lehet a szökésre, de nem azért, mert a szeretett gazdájától, az otthonától akar távol lenni, hanem azért, mert az ösztöneik erre vezérlik őket. – A kertes házban és a panellakásban tartott állatok között van egy jól látható határ, hiszen egy szűk élettérbe beszorított állatnál felerősödnek a bezártság okozta viselkedészavarok. Ugyanakkor egy kertben tartott kutya sem feltétlenül akar kevesebbet menni. Fontos, hogy a tulajdonos megfelelő időt töltsön kedvencével, hiszen így az állat érzi, hogy egy biztonságos közegben van, és nem a kirohanás lesz az első gondolata, mikor kinyílik a kapu – emelte ki.

Egységes szabályrendszer

– Azt gondolom, hogy jellemzően a figyelmetlenség okozza a szökések túlnyomó többségét. Az állat pozitívan éli meg, ha a családtagok egész nap váltva tartják vele a kapcsolatot, és persze a tartási körülmények is jók. Ez azt eredményezi, hogy kedvencünk folyton velünk akar lenni. Nagyon oda kell figyelni azonban, hogy egységesen, ugyanazon elvek szerint, ugyanazzal a szabályrendszerrel minden családtag nevelje az állatot, mert csak így tartható fenn az egyensúly – fogalmazott.

– Érdekes, hogy amikor a gyermekeinkről van szó, akkor maximalizált biztonsági rendszerek kiépítésével igyekszünk óvni őket, míg a háziállatainkat nem. Nem a félelemérzet hiánya okozza ezt, hiszen nagyon sok ember családtagként kezeli az állatát. Egyszerűen másként tekintünk rájuk. Ha megvannak az alapvető irányelvek, ha én tudom, hogy az a kutya nem mehet ki, mert ha megteszi, akkor elütheti az autó, nem kerül elő többet, akkor ezek szerint tudom tanítani. Erre valóak az állatiskolák és a tudatos nevelési formák.

„Először a saját fejünkben kell rendet tenni azt illetően, hogy mit várunk el, és azt milyen szabályokkal tudjuk elérni, majd attól nem eltérve egyfajta virtuális kerítést építünk az állataink köré”

– összegezte az állatvédő.

Fontos a megjelölés és a nyomon követés

Komoly pénzbüntetésre számíthatnak, akik kedvence nem rendelkezik mikrocsippel, hiszen 2013 óta kutyák esetében kötelező a szerkezet beültetése. Szilágyi Attila lapunknak elmondta, az eszköz nagy segítséget nyújt a szakemberek számára. – Függetlenül attól, hogy a kutya az egyedüli, ami közigazgatási értelemben véve négy hónapon túl kötelezett a csip viselésére, a beültetés például a macska esetében is egy nagyon hálás dolog. 3 ezer 500 forintba kerül. Azért fontos kiemelni az árat, mert nagyon sokan úgy gondolják, elég, ha egy színt megadnak egy elveszett­állat-kereső posztban valamelyik közösségi oldalon, de sokkal egyszerűbb lenne az állatvédők munkája, ha egy elütött macskát, amely szeretne még hazajutni, és van esélye erre, tudnánk csippel azonosítani – mutatott rá.

– Egyébként is nagyon szélsőséges nézeteket vallok annak tekintetében, hogyan taníthatjuk meg állatunkat arra, hogy ne szökjön, vagy ha mégis szökne, akkor visszajöjjön. A visszajövetel sokkal inkább a szerencsén múlik. Ha kiengedted, akkor tudd, hogy más a mozgáspálya, más a kommunikáció, más az érzékelés. Ő nem egy utcanévre hagyatkozó és térképrendszer alapján működő egyed, mint amilyen az ember. Éppen ezért kutya és macska esetében is az egyedi azonosítás, megjelölés az egyik legfontosabb dolog – hangsúlyozta.

PL