Idegtudományi összefüggéseket vizsgáltak a Debreceni Egyetemen

Egyebek mellett a depresszióról, a robotpszichológusokról és a macskák látásáról is szó esett azon az idegtudományi összefüggéseket vizsgáló konferencián, amelyet a Debreceni Egyetem kezdeményezett, a NeurotechEU keretében. A tavaly ősszel nyolc neves európai egyetem – köztük a Debreceni Egyetem – részvételével létrejött NeurotechEU Európai Egyetemi Szövetség tagjai a tágabban értelmezett idegtudományok fejlesztését tűzték ki legfontosabb céljuknak.

A szervezet május 13-án angol nyelven tartott internetes rendezvényén a Debreceni Egyetem több karának szakemberei és a külföldi partneregyetemek meghívott előadói mutatták be egymásnak kutatásaikat.

Szücs Péter, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet igazgatója, az esemény főszervezője a hirek.unideb.hu-nak elmondta: előadások hangzottak el a depresszióról, az „agy sztetoszkópjáról”, a COVID-19 mentális egészségre és a tanulásra gyakorolt hatásáról, a robotpszichológusokról, de arról is beszéltek, hogy az egyes bőrtípusok mennyire hajlamosak a viszketésre, és sok minden kiderült a macskák látásért felelős agykérgi területek működéséről is.

A szakember szerint az egyik legérdekesebb egy japán tudós előadása volt, melyben arról számolt be, hogy olyan élő preparált idegsejteket kapcsolt össze számítógép segítségével, amelyek az agyban valójában nem álltak egymással kapcsolatban.

Ezzel – nagyon leegyszerűsítve – azt modellezte, hogy azok miként tudnának együtt dolgozni, és mire lennének képesek. A téma komplexitását Szücs Péter azzal is érzékeltette, hogy a NeurotechEU jövőbeni programjaihoz még a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kara is számos ponton tud csatlakozni, hiszen a zene feldolgozása, élvezete is egyfajta idegtudomány.

– A tanácskozás legfőbb célja az volt, hogy a Debreceni Egyetem polgárai, kutatói és a NeurotechEU-ban résztvevők minél jobban megismerjék egymás munkáját. Lássák, hogy a tágabb értelemben vett idegtudományokkal manapság már nemcsak az egészségtudományi karokon, hanem az oktatásban, pszichológiában, vegyületek fejlesztésében, a robotikában, mesterséges intelligenciában érdekelt szakemberek is foglalkoznak – jelentette ki az intézetigazgató.