Sokan fogadták el a segítő kezeket Debrecenben

Az előző esztendőkhöz hasonlóan teljes kapacitással működött a hideg időszakban a debreceni hajlék nélkülieket ellátó Refomix Nonprofit Kft. Farkas Anikó intézményvezető elmondta, többek között az utcai szolgálatnak és a beköltözési hajlandóságnak köszönhetően a legutóbbi krízis­időszakban sem volt fagyhalál a fedél nélküliek között. Meglepetésünkre a Dobozi utcai egység vezetője arról is beszámolt, hogy

sem a dolgozók, sem az ellátottak között nem volt koronavírusos megbetegedés a szállón.

Ennek okát a szakember azzal magyarázta, hogy szigorúan betartották a karantént és minden higiénés szabályt a járványhelyzetben. – A kapun belülre már csak negatív teszt birtokában léphettek be, a dolgozókat is kéthetente tesztelték. Aki megbetegedett, azonnal karanténba vonult. Jelenleg 97 százalékos átoltottsággal működik az intézményünk a dolgozókat és a lakókat is beleértve. Az oltócsoport a helyszínre érkezett, és mindenki Pfizer-vakcinát kapott, tekintettel a bentlakók egészségi állapotára és veszélyeztetettségére – tudatta Farkas Anikó.

Az életük volt a tét

Kérdésünkre elmondta azt is, az ellátottak rugalmasan kezelték a biztonsági szigorításokat, a kijárási tilalmat és az oltakozást is, mivel tudják, sokuk egészségi állapota miatt a koronavírus akár végzetes is lehet. – Az elmúlt időszakra a fegyelem és a türelem volt jellemző – összegzett. A szakember szerint ez azért lehetséges, mert az ott élőknek ez már a végső állomás, sok a tumoros, keringési problémával küzdő ember, közülük csak nagyon kevesen „utcaképesek”. – Aki itt van, az az út végén van – jegyezte meg.

A Refomix Nonprofit Kft. Dobozi utcai szálláshelye az elmúlt évekhez hasonlóan teljes létszámmal, azaz ötven lakóval működik, s mint arról a szakmai vezető beszámolt, ezen a télen sem történt fagyhalál.

– A református egyház által működtetett éjjeli menedékhelyre, a Wesselényi utcai épületbe, az Ondódon található szállóra szeptember végén már elkezdtek betérni azok, akik arra hajlandóak voltak, így a novemberi krí­zisidőszak kezdetekor már helye volt annak, aki nem ragaszkodott az utcai élethez. Az utcaképes állapot azt jelenti: az egészségi állapota megengedi, hogy a szabad ég alatt, az erdőben berendezkedve, téliesített körülmények között éljen. Ezeknek az embereknek gyakran beilleszkedési problémai vannak, „intézménytől elidegenedettek”, őket nemhogy bent tartani, behozni is lehetetlen – mutatott rá Farkas Anikó. Hozzáfűzte: az utcai szolgálat őket is látogatta, izofóliával, étellel, meleg ruhával látta el.

Farkas Anikó végül az épület udvarára invitálta a Naplót, ahol a 2012-ben az elhunyt hajlék nélküli emberek emlékére felállított kopjafa körül kertrendezéssel és az adományok rendezésével telt a délelőtt. Az egyik konténer mellett tucatjával álltak a ruhákkal és egyéb tárgyakkal megtömött zsákok, de a szakember szerint jó, ha tizedük hasznosítható. – Minden adakozási szándékot megbecsülünk, de

„már sokadjára kell hangsúlyoznunk, hogy aki igazán segíteni szeretné a munkánkat és az itt élők sorsát, elsősorban férfiaknak való, otthon viselhető ruhadarabok eljuttatásával teheti meg”

– hangsúlyozta az intézményvezető. Az általunk tapasztaltak alapján jogosnak tűnt a felvetése, ugyanis a konténerben a gondosan összehajtott ruhák mellett hulahoppkarikát és Disney-DVD-t is találtunk.

Zelenay Ibolya csaknem egy évtizede lakik a Dobozin, aktívan kiveszi részét a szálló körüli munkálatokból. Az idős asszony épp az egyik konténer takarításán fáradozott, amikor megszólítottuk. Mint elmondta, otthonának tekinti a helyet, reggelente takarít az udvaron és az utcafronton, örül a jó időnek, a munka pedig azért is fontos neki, mert sok mindenről elvonja a figyelmét.

SZD