északnyugati gazdasági övezet

2021.05.03. 12:59

Újabb 20 milliárd Debrecennek – mi történik itt?! – videóval

A konténerpályaudvar is része annak a nagy ívű elképzelésnek, ami egészen új szereppel ruházná fel a várost.

Fotó: Napló-archív

Egyetért a kormány a Debrecen új, északnyugati gazdasági övezetét érintő, de valójában az egész térségre hatást gyakoroló vasúti fejlesztések második ütemével – írja a Cívishír. Ennek egyik része a Debrecen-Kismacs közelében megépítendő konténerterminál, amelynek létrehozására – mint az április 29-i Magyar Közlönyben olvasható – bruttó 20,6 milliárd forintot biztosít az állam.

Az elképzelés az, hogy a közforgalmú logisztikai és konténerterminál 2023 végére elkészül.

A létesítmény – az Országos Intermodális Konténerterminál Hálózat részeként – a bel- és külföldi teherfuvarozásban játszhat majd fontos szerepet. A vonatkozó kormányrendelet szerint a második ütem további projektjeinek megvalósítása érdekében el kell indítani a feltételes közbeszerzési eljárásokat (vagyis kiválasztják a legjobb ajánlatot, de a nyertessel csak akkor szerződnek, amikor a finanszírozás már biztosított). Ezek a bizonyos további elemek:

  • a konténerterminál további vágányainak, kiszolgáló létesítményeinek kialakítása;
  • a 108-as vasútvonal korszerűsítése Nagymacs és Balmazújváros között;
  • a 108-as vasútvonal villamosítása Debrecen és Balmazújváros között;
  • a 100-as vasútvonalhoz történő kapcsolódás kialakítása (Kisállomás).
  • A debreceni vasútfejlesztés első üteme jelenleg is zajlik, s várhatóan ez év végére készül el. Ennek része a 108-as vasútvonal Debrecen–Nagymacsig történő korszerűsítése (a tengelyterhelés, az engedélyezett sebesség növelése, a tócóvölgyi állomás felújítása). Macs ipari park néven új, teherforgalmi szállítási igényeket kielégítő állomás létesül. A két ütemben zajló munkák beruházója, lebonyolítója a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. A munkák előrehaladásáról a Papp László által 2021 elején megosztott videóból is képet alkothatnak.

    Mi történik itt?

    A BMW nevével fémjelzett, de a valóságban multinacionális cégek sorát felvonultató debreceni gazdaságfejlesztési boom járműipari központtá (is) teheti a cívisvárost. A sikerhez azonban hatalmas infrastrukturális beruházások szükségesek. A debreceni önkormányzat közel 40 milliárdos beruházással elvégezte a BMW által kiszemelt terület fejlesztését (a német óriás lényegében már kifizette ennek az árát a város számára). A nemzetközi regionális ipari központ szerepének betöltéséhez szükséges közúti és vasúti korszerűsítések összességében százmilliárdokban mérhető költsége viszont nyilvánvalóan meghaladná Debrecen lehetőségeit. Lényegében ezt vállalta az állam: új sztrádakapcsolatok kiépítésétől kezdve a főútfejlesztéseken, a 108-as vasútvonal villamosításán át a repülőtér új szintre emeléséig. Mindennek a hátterében – ez pártállástól függetlenül, nyugodtan kijelenthető – az Orbán-kormányok azon törekvése áll, hogy kiegyenlítsék a Magyarország keleti és nyugati végei közötti egyenlőtlenségeket; tágabb értelemben közelebb hozzák egymáshoz Hunniát és Pannóniát.

    RaL

    Hírlevél feliratkozás
    Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

    Rovatunkból ajánljuk

    További hírek a témában