A rendszeres testmozgás az agyunknak is hasznos

A rendszeres testmozgás, fizikai aktivitás nemcsak az izmok erősítésére szolgál, hanem az agyat is karban lehet vele tartani. A Debreceni Egyetem Sporttudományi Koordinációs Intézetének vezetője a Szenior Egyetem előadásán mutatta be a fizikai aktivitás idegrendszerre gyakorolt hatásait – tudatta a hirek.unideb.hu.

A szigorú járványügyi szabályozás miatt az online térben tért vissza a 2020/2021. tavaszi félévben a Debreceni Egyetem speciális képzési programja, a Szenior Egyetem. A sorozatot " target="_blank" rel="noopener noreferrer">A nagyvárosi bűnözés és a bűnügyi újságíró a Horthy-kori Budapesten című előadásával Kerepeszki Róbert habil. egyetemi docens, a Történelmi Intézet igazgatóhelyettese kezdte, majd Németh Norbert professzor, az Általános Orvostudományi Kar dékánhelyettese „A Vér tudja ő útjait...” címmel a véráramlástan rejtelmeiről beszélt. A sorozat harmadik részében Balogh László, a DESKI vezetője A rendszeres testedzés hatása az agyra – az edzett agy címmel tartott előadást, melyből kiderült: a hazai és nemzetközi kutatások is igazolták, hogy a mozgásnak az általános egészség mellett az agytevékenységre is kifejezetten jótékony hatása van.

– A testedzés kapcsán általában a testre, az erőnlétre, általános edzettségre és egészségi állapotra gyakorolt pozitív hatások jutnak az emberek eszébe, viszont az agyra, az idegrendszerre gyakorolt hatásait is érdemes górcső alá venni.

„Már egy egyszerű húsz perces sétának is érezhető hatása van az agyra, így ha például edzés után tanul a gyermek, azzal az agyát is „bemelegíti”, felkészíti, könnyebben befogadhatja az új információkat, javul a teljesítménye és az eredményessége”

– hangsúlyozta előadásában Balogh László. A szakember hozzátette: már egyetlen edzésnek is van hatása, de ha tudatos, tervszerű edzéstervet készítünk, és aszerint mozgunk, akkor hosszabb távon is összeadódnak, a szervezet adaptációs folyamatai révén ezek a pozitív hatások.

A DESKI igazgatója felidézett egy olyan vizsgálatot, ami 1966 és 2001 között készült, tizennyolc tanulmányt elemzett. A benne lévő edzésprogramok eredményeit vetették össze a kognitív képességek vonatkozásában. A magasabb szintű komplex és a kontroll funkciókat, kognitív funkciókat, a vizuális térbeli tájékozódást, emlékezet szintjét, valamint az alanyok reakció idejét is figyelték. A vizsgálat szerint mind a négy területen látványos fejlődés volt tapasztalható azoknál, akik részt vettek az edzésprogramokban.

– A testedzésnek, a mozgásnak minimum olyan hatása van az agyra, az idegrendszerre, mint mondjuk az izmokra, a mozgatószervrendszerre vagy a kardiorespiratorikus rendszerre. Megfigyelték, hogy a testedzés hatására új idegsejtek jönnek létre, sőt a közöttük lévő szinaptikus kapcsolatok száma és funkciója is erősödhet, vagyis javul a neuroplaszticitás, az agy keringési rendszerét is fejleszti.

„Számos kutatás igazolta, hogy a fizikai aktivitással megelőzhető a demencia és az Alzheimer-kór.”

Hatvan fölött azért jó izomerősítő edzéseket végezni, mert aki igyekszik megelőzni a sarcopéniát, az izomvesztést, annál később alakulhat ki időskori elbutulás, hiszen kapcsolatot találtak az izomtömeg és a kognitív képességek szintje között is 60 felettieknél – húzta alá a szakember.

Balogh László elmondta, napjaink egyik népbetegségeként ismert, de a mindennapokhoz szükséges élettani folyamat, a stressz negatív hatásai ellen is kiváló gyógymód a mozgás. A hosszú ideig fennálló stressz ugyanis rossz hatással van többek között a hippokampuszra, ami összezsugorodhat, ezáltal pedig romlik az emlékezőképesség.

Kiemelte, hogy a testedzés, a fizikai aktivitás kontrollálja, szabályozza, erősíti a kognitív funkciókat, a mozgás utáni feladat így nem jár negatív stresszel.

A Debreceni Egyetem Sporttudományi Koordinációs Intézet komplex sportviselkedéselemző laborjában egy kutatócsoport többek között a szívfrekvencia, a testhőmérséklet, a gyomor-, a vékony- és a vastagbél monitorozásával vizsgálja a rendszeres testedzés, az élsport, az egészségsport, a rekreáció hatásait egyebek mellett a kognitív képességekre, a stresszre, illetve ezek kombinációjára, így valós képet kaphatnak a stressz hátterében álló élettani folyamatokról.