Eltűnő temetői virágok nyomában

Egy apró tárgy vagy egy csokor virág nemcsak vizuális tiszteletadás az elhunytak számára, de sok esetben akár emlékkel is bírhat a gyászoló család részéről. Így az emberek joggal veszik rossz néven, ha valaki indokolatlanul ellopja vagy megrongálja a sírokat és azok környékét. A Hajdú-bihari Napló utánajárt, milyen tendenciák figyelhetők meg a temetőben történt károkozások kapcsán.

Kevés a feljelentés

A Debreceni Köztemetőben több mint 82 ezer sírhelyben 165 ezer elhunyt nyugszik, míg a Józsai Köztemetőben 2 ezer 500 sírhely található. Egy átlagos napon nagyjából ezren látogatnak ki, hogy az elhunytak emlékének adózzanak, ünnepnaptól és időjárástól függően. Domokos Csilla, az AKSD Kft. szóvivője a Napló megkeresésére elmondta, a legforgalmasabb időszakok a halottak napja, a karácsonyi ünnepek, illetve az anyák napja, ekkor biztonsági szolgálattal látják el a feladatokat. Bár akad példa a virágtolvajlásra, károkozásra, összességében mindössze pár bejelentés érkezik. – Lopásról vagy rongálásról a Debreceni Köztemetőben havonta átlagosan mindössze 4-5 alkalommal tesznek jelentést a hozzátartozók. A megelőzést segítendő, írásban rögzítik a biztonsági szolgálat munkatársainál, illetve a Józsai Köztemető esetében a gondnoknál. Havi szinten úgynevezett „munkatérképen” rögzítjük az események helyszínét, amely adatokat a járőrözés során a járőrútvonalak kijelöléséhez használunk fel, valamint mobil kamerák kerültek kihelyezésre a temető számos pontján. A megtett bejelentés természetesen nem pótolja a rendőrségi feljelentést, mivel nyomozati hatáskörrel csak a hatóság rendelkezik – emelte ki a szóvivő, hozzátéve, nincs számottevő mennyiségű bejelentés. – Nagyon kevés sírrongálásról beszélhetünk, melynek túlnyomó többsége gondatlanságból származik, például egy gépkocsi véletlenül a sírkőnek tolat. Szándékos sírrongálásról az elmúlt évek során összesen egy alkalommal értesültünk.

„A bejelentések nagyobb része viráglopással kapcsolatos, tapasztalataink szerint az eltulajdonított virágokat nem viszik ki a temetőből, hanem más sírra helyezik át a tolvajok.”

Változó esetek

A Napló megkeresésére több kisebb megyei település polgármestere is megerősítette, elszórtan vagy egyáltalán nem történt rongálás a helyi temetőkben. A viráglopás néhol előfordul, ám a Debreceni Köztemetőhöz hasonlóan itt sem kerül ki a temető területéről, sok esetben a kilátogatók teszik át más sírkövekre. A Hajdú-Bihar Megyei Temetkezési Vállalat vezetője, Kari Irén szerint évek óta probléma a viráglopás, leginkább a kiemelt ünnepnapokon fordul elő.

– A tolvajlások ellen sajnos nem lehet mit tenni. Biztonsági őrök kis temetőkben nincsenek, mert nagy költséget jelentene. Kamerák elvétve találhatóak, de túl sok eredményt nem hoznak. A rendőrség és a polgárőrség a fent említett jeles napokon fokozott készenlétben ügyel a temetők körül. Sírgyalázás, rongálás szerencsére ritkán fordul elő – összegezte Kari Irén.

Elérhető segítség

A ritka esetek mellett sem lehet azonban elmenni szó nélkül. Amennyiben egy kisebb település fejleszteni szeretné a temetőjét (akár bekamerázással), a Magyar Falu Program részeként pályázhat támogatásért, tájékoztatta a Hajdú-bihari Naplót a Miniszterelnökség Modern Települések Fejlesztéséért felelős kormánybiztos titkársága. A közlemény szerint a program keretében támogatás igényelhető azokon a településeken, ahol ötezer vagy ennél kevesebb állandó lakó található, az önkormányzati, illetve egyházi tulajdonban lévő temetők infrastrukturális fejlesztésének támogatására is.

A kiírások, illetve felhívások részeként többek között temető bekerítésére (belső, akár élő sövénykerítés kialakítása) is sor kerülhet. Továbbá a temetkezési helyek közvetlen környezetének megújítására (kerítés építése, felújítása, parkosítás, parkrendezés parkoló kialakítása), illetve a temetőben található közlekedési utak, járdák és egyéb infrastruktúra (lámpatestek, lámpaoszlopok elhelyezése, kamerarendszer telepítése) építésére, felújítására is lehet – pályázati úton – támogatást igényelni. A nevezett, infrastrukturális fejlesztést elősegítő beruházások nagymértékben hozzájárulhatnak a rongálások megelőzéséhez, a biztonság növeléséhez – áll a tájékoztatásban. A legfrissebb pályázati szakasz május 7-én zárult le, az igényelhető támogatás maximális összege 5 millió forint volt.

Péter Szabolcs