Sláger lett a plazmázás, de mindent tudunk róla?

Egyre több helyen találkozhatunk manapság – akár a gyógyszergyártás, akár a koronavírus-járvány kapcsán – a vérplazma és a plazmaadás fogalmakkal. A Napló dr. Török Brigittát, az egyik debreceni plazmaferezis állomás vezető főorvosát kérdezte: miért is van nagy szükség a vérplazmára, illetve milyen feltételei vannak az adakozásnak. – Vérplazmadonornak az jelentkezhet, aki betöltötte a 18. életévét, de még nem múlt el 60 éves. További feltétel még a magyar állampolgárság, érvényes tajkártyára is szüksége van a leendő plazmaadónak, és a pehelysúlyúak sem lehetnek donorok: az alsó súlyhatárt 50 kilogrammnál szabtuk meg – részletezte a szakember. Hangsúlyozta továbbá: semmiképp nem adhat vérplazmát olyan illető, akinek rosszindulatú daganata volt, vagy valamilyen neurológiai betegsége van. – Az inzulinfüggő cukorbetegség vagy az autoimmun betegségek is a kizáró okok sorát gyarapítják – szögezte le.

Vizsgálatok sora

Dr. Török Brigitta kiemelte, aki alkalmasnak bizonyul, annak először egy orvosi vizsgálaton kell átesnie. – Ez sokak számára egyfajta megnyugvást is jelent, hiszen a laborvizsgálatuk eredményeit átbeszélhetik egy orvossal, akitől szakvéleményt is kérhetnek. Gyakorlatilag kijelenthetjük, hogy a hozzánk látogatók folyamatos orvosi ellenőrzés alatt állnak, sőt, HIV-, valamint hepatitisszűrésen is átesnek – jegyezte meg a szakértő. Megtudhattuk,

a pandémia is befolyásolja, hogy ki „adakozhat”: aki igazoltan átesett a koronavíruson, az első tünetmentes nap vagy az első negatív PCR-teszt után 28 nappal már jelentkezhet plazmaadásra.

Számos hiedelem indult útnak a plazmaadásról és arról is, hogy ez a folyamat hogyan történik. – Az eljárás során szétválasztjuk a vérplazmát és a vért: utóbbi nálunk marad, előbbi pedig visszakerül a szervezetbe. Ezért is szoktuk elmondani a plazmaadóknak, hogy nem lesznek vérszegények, hiszen csak a fehérjét veszítik el egy bizonyos határig, de azt utána a szervezet pótolja, ráadásul fehérjedús étrenddel ők is segíthetik is ezt a folyamatot – taglalta a szakember.

Leszögezte, az egyik legnagyobb tévhit, hogy a plazmaadás következtében hematológiai betegségek alakulhatnak ki. – A folyamat egyáltalán nem árt a sejteknek, sőt, sok hozzánk járó arról számol be, hogy a plazmaadás után „felpezsdülnek” – mondta. Dr. Török Brigitta kihangsúlyozta: alapvetően a plazmát a klinikumban súlyos, szeptikus állapotú betegek esetében használják a gyógyításuk céljából. – Nálunk nem terápiás célzatról van szó. Mi azért vesszük le a vérplazmát, hogy aztán abból további gyógyászati termékeket tudjunk előállítani – magyarázta a szakértő.

Jó cselekedet

A vérplazma gyakorlati felhasználásáról dr. Csiha Tünde, ugyanazon plazmaferezis állomás centrumvezetője tájékoztatta lapunkat. – A szakemberek gyógyászati készítményeket, oltóanyagokat állítanak elő a vérplazmából, valamint többek között az égési sérülések kezelésében is plazmaalapú gyógyszert használnak. A koronavírus-járvány tekintetében passzív immunizációs eljárás formájában hallhattunk a plazmaadásról – részletezte. – Ebben a kicsit elidegenedő világban oda kell figyelnünk egymásra, és ebből a szempontból a plazmaadás is egy nagyon fontos gesztus: hiszen az erre vállalkozónak ez a procedúra csak egy órájába kerül, másnak pedig az esélyt jelentheti egy egészségesebb élet felé – összegezte. A szakértőktől megtudtuk, egy évben maximum 45 alkalommal lehet plazmát adni.

BD