A fátyolkák és a fülbemászók is rendkívül hasznos lakók lehetnek a kertünkben

– Mindkét rovar előszeretettel fogyasztja a levéltetveket. Ezért sem szabad elűznünk őket a kertünkből, hiszen ha belegondolunk: ők a legjobb „bio-növényvédőszerek” – mutatott rá lapunknak nyilatkozva Váradi Zoltán, a Természettár vezetője.

Tündéri rovar

A fátyolkát nem csak a kertben vagy az udvaron láthatjuk, sokszor találkozhatunk vele nyári estéken, akár bent a lakásban is: ha az elhúzott függöny nem állja útját, gyakran betéved, a villanykörte vagy a lámpabúra körül vadul csapkod, mert megzavarja a fény. – Alakja egy mini szitakötőéhez hasonlít, zöld színe és aranyló szemei szinte tündéri külsőt kölcsönöznek neki – fogalmazott Váradi Zoltán. Jó szívvel tanácsolja: ne bántsuk ezt a rovart. – Értelmetlen elpusztítanunk, hiszen rendkívül hasznos, inkább engedjük vissza a szabadba. De vigyázzunk! Nem érdemes megfogni, ugyanis van egy bűzmirigye, amelynek váladéka rendkívül kellemetlen szagú – taglalta, hozzátéve: egy doboz vagy egy pohár segítségével könnyedén ki lehet tessékelni a lakásból.

Bár virágainkat folyamatosan látogatja, mégis alig-alig találkozhatunk a fülbemászóval a veteményesben vagy a virágoskertben. – Ez a rovar éjjel jön elő. Ha felemelünk egy követ vagy egy régebben kihelyezett virágcserepet, akkor nagy valószínűséggel megzavarjuk őket „sziesztájukban” – hívta fel a figyelmet Váradi Zoltán. Megjegyezte: könnyű felismerni a fülbemászót, más rovarokra ugyanis nem hasonlít, kivéve persze egyéb fülbemászófajokat. – Testének végén két hatalmas kampó villát alkot, de nem kell félnünk a „fegyvereitől”, azok ugyanis a szaporodásban játszanak szerepet, így kapcsolódnak össze a párok – részletezte a szakértő. Kiemelte, a tévhittel ellentétben nem kell féltenünk a fülbemászótól a hallójáratainkat, ugyanis nevétől eltérően nem mászik bele a fülünkbe.

Beszélgetésünkkor Váradi Zoltán hangsúlyozta: míg Nyugat-Európában az agrokemikáliákkal, növényvédő, valamint rovarirtó szerekkel már rengeteg rovarfajt kipusztított az emberiség, hazánk szerencsére egészen jól áll ezekből a fajokból. Sőt, elősegíthetjük megtelepedésüket, ha kertünkben rovarhoteleket helyezünk ki. – Ezekből olyanok is kaphatók, amelyek egy-egy fajra specializálódtak, van például fülbemászó-házacska vagy fátyolkaházikó is. Ezek a hotelek menedéket nyújtanak a rovaroknak, így megtelepedhetnek a kertjeinkben, és tovább végezhetik a szinte láthatatlan, de annál hasznosabb tevékenységeiket – tette hozzá Váradi Zoltán.

Valóban fülbe mászik?

Nincs olyan ember, aki ne ismerné a hazánkban rendkívül elterjedt fülbemászót. Azt azonban kevesen tudják, hogy a sokak által rettegett rovar nevének egyáltalán nincs valóságalapja, ugyanis a hatlábú élőlény bizony nem is költözik mások hallójáratába, és attól sem kell tartanunk, hogy átfúrja a dobhártyánkat. Ha valakinek a fentiek említését követően sem lett szimpatikusabb a jellegzetes rovar, az jobban teszi, ha óvatosan néz be kisebb-nagyobb kövek alá, ugyanis a nappal rejtőzködő életmódot folytató, magas páratartalmat kedvelő állat gyakran repedésekben, üregekben vagy az avarban vészeli át a meleget. Jogosan merül fel a kérdés, hogy fülnedvek helyett mivel is táplálkozik ez az ízeltlábú: a közönséges fajtája minden­evő, de főként levéltetvekkel, hernyókkal és petékkel táplálkozik, melyeket csápjai segítségével kaparint meg.

BD