Debreceni Hőszolgáltató: újra szünetel a melegvíz-szolgáltatás

A leállásról, a hőszolgáltató folyamatban lévő és tervezett beruházásairól, a zöldenergia felhasználásának lehetőségeiről kérdeztük a Debreceni Hőszolgáltató Zrt. vezérigazgatóját, Arday Balázst.

Augusztus elsején nem lesz melegvíz-szolgáltatás a távfűtéses lakásokban. Ez utoljára 2018-ban fordult elő. Mi az oka a leállásnak?

Sokan emlékezhetnek még arra, hogy annak idején a ’80-as, ’90-es években minden nyáron leállt a szolgáltatás legalább egy hétre, de volt olyan is, amikor eltartott a karbantartás akár két hétig is. Ennél azért már jóval előrébb járunk, hiszen a 2018-as leállás előtt utoljára 2006-ban fordult elő, hogy a teljes szolgáltatási területen szünetelt a melegvíz-szolgáltatás.

Idén augusztus elsején este tíz órától augusztus 2-án 15 óráig a Veolia Magyarország Zrt. debreceni erőművének karbantartási munkálatai miatt lesz a leállás.

Csaknem egy hónapig egyeztettünk az úgynevezett érzékeny fogyasztókkal, az egészségügyi és a szociális intézményekkel, hogy melyik legyen az az időpont, amikor a legkisebb fennakadással lehet megoldani a szolgáltatás szüneteltetését. Így esett aztán a választás augusztus elsejére és másodikára. A lakosság türelmét, megértését kérjük, de ahhoz, hogy a szükséges karbantartást el tudják végezni a szakemberek, erre a rövid időre muszáj leállni, hogy aztán biztonsággal tudjunk nekivágni a téli időszaknak, amikor már nem csak melegvizet, hanem hőt is kell szolgáltatnunk. A hőszolgáltató zrt.-nek 34 ezer 500 ügyfele van, ebből mintegy 33 ezer a lakossági fogyasztó. Ez azért egy igen tekintélyes szám, ha összevetjük Debrecen mintegy 100 ezres lakásállományával.

Javában tart a felújítás a Csapó utcai és a Wesselényi utcai lakótelepeken. Milyen munkálatokat végeznek?

A két lakótelep távhőrendszerének primer oldali rekonstrukciója zajlik. A lakótelepek hatalmas, üvegfalú hőközpontjaira bizonyára vannak még, akik emlékeznek. Egy-egy ilyen úgynevezett szolgáltatói hőközpont több tíz, de akár ötven épületet is ellátott. Ezek ma már korszerűtlennek számítanak, helyüket átvette az épületszintű hőellátás, ami azt jelenti, hogy kisebb, kompakt fogyasztói hőközpontok létesültek szerte a városban. A hőszolgáltató mintegy 900 hőközpontjának nagyjából 90 százaléka már ilyen, és most a Csapó utcai és a Wesselényi utcai lakótelepen is elvégezzük a korszerűsítést. Kicseréljük az épületek közötti vezetékeket, épületszintű szabályozást alakítunk ki, és a nagy hőközpontok helyét átveszi több kisebb, de modernebb. A beruházás 430 millió forintba kerül, ennek fele uniós támogatás, és legkésőbb szeptember 15-ig befejeződik a rekonstrukció.

Ha elkészülnek ezzel a két beruházással, mi az, ami még hátramarad?

Két terület. A város Szent Anna utcai – Monti ezredes utcai részén van még 21, a Sestakertben pedig 14 olyan épület, ahol a használati melegvíz-ellátás még szolgáltatói hőközpontból valósul meg. Ha ezeken a helyeken sikerült elvégeznünk a rekonstrukciót, akkor e tekintetben elértük a célt Debrecenben. A Szent Anna – Monti ezredes utca modernizálására beadott pályázatunkat egyébként pozitívan bírálták el, de egyelőre forráshiány miatt tartaléklistán van.

A koronavírus-járvány mennyire érintette a hőszolgáltató napi munkáját?

A közszolgáltatás egy olyan terület, ahol

a pandémia ideje alatt is ugyanazt a szolgáltatási színvonalat kellett nyújtani, mint amit „békeidőben”.

Sőt, mivel nagyon sokan otthonról dolgoztak, a lakossági felhasználás egyértelműen nagyobb lett, amit biztosítani kellett. A járvány elejétől kezdve nagyon szigorú szabályok mentén működött a cég, egy hét alatt teljesen átálltunk az otthoni munkavégzésre. A háttérfolyamatokat végző munkatársaink home office-ban dolgoztak, a napi üzemeltetési feladatokat végző kollégáknak pedig szigorú szabályokat vezettünk be. Három csapatot alakítottunk ki, és különböző „brigádokban” dolgozók sem a magánéletben, sem bent a munkahelyen nem találkozhattak egymással. És persze minden higiéniai feltételt biztosítottunk annak érdekében, hogy a fertőzésveszélyt a minimálisra csökkentsük. Szerencsére idáig a hőszolgáltatónál egyetlen munkatársunk sem betegedett meg súlyosan a koronavírustól.

A járvány sokakat rádöbbentett arra, hogy nem érdemes a postára járni a számlákkal, van ennél kényelmesebb, biztonságosabb megoldás is…

Ezt mi is érzékeltük. Az emberek igyekeztek elkerülni a személyes érintkezéseket, és ez meglátszott abban, hogy sokan áttértek az elektronikus számlafizetésre, amely a www.zafirportal.hu oldalon érhető el. A járvány miatti korlátozások bevezetése után a korábbi 5 százalékról nagyon gyorsan felment az e-számlát igénybe vevők aránya 8 százalékra, azóta viszont lelassult ez a folyamat. Távlati célunk, hogy ez az arány megforduljon, és a fogyasztók legfeljebb 8 százaléka kapjon papír alapú számlát, és fizessen „sárga csekkel”. Az e-számla előnyét szerintem különösebben nem kell részletezni, kényelmesen otthonról intézhető, és ütemezett fizetésre is van lehetőség.

A megújuló energiaforrások fontosságáról egyre többet hallunk. A Debreceni Hőszolgáltató Zrt.-nek ezen a területen milyen lehetőségei vannak?

A klímaváltozással, energiahatékonysággal kapcsolatos uniós elvárások a távhőszektort ugyanúgy érintik, mint az egyéb energiaszolgáltatókat. Az egyik opció arra, hogy növeljük az energiahatékonyságot, ha feleslegesen nem használunk energiát, és ebben a fogyasztóknak óriási szerepük van. Ezért nagyon fontos az épületek szigetelése, a fűtésrendszer korszerűsítése. Hasonló megtakarítást eredményez a távhőszolgáltatásban a költségosztás, és az, ha a lakásokban egyedi hőmennyiségmérő van felszerelve. Ez utóbbi az új építésű társasházaknál jellemző, hiszen a kialakítása csak megfelelő fűtési rendszeren lehetséges. Biztos sokan emlékeznek még arra, hogy régen a felső szinten lévő lakásokban olyan meleg volt, hogy az ott élők sokszor télen is tágra nyitották az ablakot. Ez azért elég drága, pazarló módja volt a hőmérséklet szabályozásának. A másik fontos kérdés, hogy az az energia, amit felhasználunk, mennyire zöld, megújuló, környezetbarát. A Debreceni Hőszolgáltató nem termel hőt. Elenyésző mennyiségben felhasználunk zöld hőt, amelyet a Debreceni Vízmű Zrt. biogázból állít elő. Ez azonban az értékesített mennyiségünknek csupán néhány ezreléke. Az általunk továbbított hő nagy részét a Veolia Zrt. állítja elő gázból a Mikepércsi út elején lévő hagyományos és kombinált ciklusú erőművi blokkjaiban. A hagyományos kizárólag melegvíz és gőz előállítására szolgáló hőtermelő egységekkel szemben a kombinált ciklusú erőmű elsődlegesen áramot termel, és az a hő, amit felhasználunk, tulajdonképpen az áramtermelés során keletkező hulladékhő. Ez nem jár jelentős addicionális szén-dioxid-kibocsátással, tehát környezetbarát energiafelhasználásnak minősül.

A PannErgy Nyrt. korábban Debrecen közelében is végzett próbafúrásokat, amelyek során geotermikus energiát, magas hőmérsékletű termálvizet kerestek a mélyben. Ha jól emlékszem, végül ezek a kutatások nem jártak komoly eredményekkel…

Valóban voltak fúrások, de sajnos kiderült, hogy ebből a szempontból Debrecen adottságai nem olyan jók. Szegeden, Miskolcon és Győrben jelentős a geotermikus energia felhasználása a távhőrendszerben, ezekben a városokban ugyanis megfelelően magas hőmérsékletű, 80-110 fokos, a meglévő távhő rendszerekben jól felhasználható termálvízből tudnak energiát előállítani, nálunk viszont az ésszerűen elérhető mélységben ennél jóval alacsonyabb a hőmérséklet. Folyamatosan vizsgáljuk, hogy miként lehetne ezt a vizet felhasználni, de ahhoz, hogy a téli időszakban 60 fokos geotermikus energiával tudjunk fűteni, óriási költséget jelentene a meglévő felhasználói, úgynevezett szekunder oldali fűtési rendszerek korszerűsítése. Például az épületekben nagyobb átmérőjű csövekre és nagyobb felületű fűtőtestekre lenne szükség. Talán ennél reálisabb alternatíva a biomassza és a hőtermelésben felhasználható hulladék alapú energiatermelés. Ezeket az alternatívákat a társaság korábban is vizsgálta, és most is porondon vannak. Miközben a biomassza alapú energiatermeléssel kapcsolatban az utóbbi időben vetődtek fel kérdőjelek az alapanyag rendelkezésre állása, annak ára, továbbá a szén-dioxid-kibocsátás és megkötés időbeli eltolódása miatt a hulladék hasznosításának ez a módja nagyon jó, elsősorban észak-és közép-európai példákat látunk. A hozzánk legközelebb eső ilyen példa a bécsi távfűtős társaságé. Ennek az iránynak a nagy haszna, hogy lényegesen csökkenti a hulladéklerakás mértékét. A szemét elégetése során áramot állítanak elő, és a kombinált ciklusú erőműhöz hasonlóan fűtésre a keletkező hulladékhőt hasznosítják.

Egyre-másra épülnek a társasházak Debrecenben. A beruházók előnybe részesítik-e a távfűtést ezekben az ingatlanokban?

A távhő a leginkább környezetbarát fűtési mód, hiszen helyben nulla károsanyag-kibocsátással jár,

és jelentősen hozzájárul a belvárosi területek levegőjének tisztaságához. Ezt a debreceni városvezetés is felismerte, és erősen preferált is a belvárosban ez a fűtési mód. Ahol elérhető közelségben van a távhővezeték, ott jellemzően az új társasházak beruházói is ezt választják. Például a Párizsi udvar lakásait, üzleteit a hőszolgáltató látja el, de a belvárosban építés vagy tervezés alatt álló több társasház és 3 szálloda esetében is cégünk biztosítja majd a melegvizet és a fűtést. Ráadásul van több olyan társasház ahol, a meglévő gáz alapú fűtésről most állnak át távfűtésre, csatlakozva a Debreceni Hőszolgáltató Zrt. rendszerére.

Takács Tibor