Hogyan élnek madaraink a forróságban?

A nagy hőség nemcsak az embereket, hanem a madarakat is megviseli, ugyanúgy szükségük van a szervezetük hűtésére, azonban számukra sokkal nehezebb a felfrissülés, mint gondolnánk. Imre István madarásztól megtudhattuk, a forró hónapokban, hogyan segíthetünk a szárnyasokon, valamint pozitívumként megjegyezte, a hőség ellenére sem lehet nagy létszámú fiókavesztésről beszámolni.

„A csőrösök nem izzadnak, nem tudják leadni a felesleges hőt úgy, ahogyan számtalan élőlény – ezért is kell fokozottabban ügyelni rájuk”

– szögezte le elöljáróban. – Azért nem látjuk őket sokszor napközben, mert a repülés nagy energiával járó folyamat, ezért a melegben inkább hűsölnek, pihennek. Ebben az időszakban is tudunk segíteni, de nem az etetéssel, mint télen, hanem az itatással. Tegyünk ki egy nagyobb cserépalátét, töltsük meg naponta friss vízzel – ezt a madarak nagy örömmel fogják venni, sűrűn megfordulnak majd nálunk. Annyi pozitívum van talán a melegben, hogy ilyenkor a tollukban rejtőzködő atkák, tetvek ellen fel tudnak lépni. Kifekszenek a napra, szárnyukat, farkukat széttárva napfürdőznek, ilyenkor jobb esetben elpusztulnak az élősködők – mondta.

Ritka fajok

– Az aszályosabb évek nem kedveznek a madaraknak, ilyenkor kevesebb a gyümölcstermés, a rovarok létszáma csökken – így a fiókák ellátására nagyobb energiára van szükség. Sokkal messzebb kell vándorolniuk, nagyobb területeket bejárni, hogy megfelelően el tudják látni őket. A szárnyasok okosak, leleményesek, nagyon elszántan nevelik a fiókáikat, sőt akkor sincs vége a táplálékkeresésnek, ha azok elhagyják a fészküket – hangsúlyozta. Majd kiemelte, a 2021-es évben sem volt sok fiókavesztés, legalábbis megyénkben. – Az extrém melegek ellenére is megannyi fióka hagyta el a fészket, illetve ami örömhír, napjainkban rendszeresen bukkannak fel környékünkön ritka fajok: szirtifecske, parti lile, cankópartfutó, trombitás sivatagipinty – sorolta, illetve az utolsónál megjegyezte, nemhogy Magyarországon, de a Kárpát-medencében sem látták korábban. – Persze ez nem azt jelenti, hogy ezek a fajok el is fognak terjedni nálunk, de előfordulásuk mindenképpen a klímaváltozásra utal. Számtalan madár változtatott a vonulási útvonalán az elmúlt 40 évben a klímaváltozásnak köszönhetően: a gólyák egy része nem megy el Dél-Afrikáig, többségük Izraelben „letáborozik” – fűzte hozzá.

Napoznak és vadásznak a vizes élőhelyeiken

Nem minden madárfaj gondolja úgy, hogyha eljön az idő, akkor továbbáll – ezzel kapcsolatban Imre István madarász elmondta, néhány csőrös évről évre megkockáztatja az itthon való telelést: vörös vércse, búbospacsirta. – A vonulást legkorábban a kakukk kezdi meg, mivel ők nem nevelnek fiókákat, a madarak zöme augusztus végétől indul útnak – tehát, ha madarászkodásra vágyunk, akkor használjuk ki az elkövetkezendő heteket – fogalmazott. – Ha szép számban szeretnénk találkozni csőrösökkel, akkor érdemes vizes élőhelyek, árterek felé venni az utunkat – ugyanis ezeken a helyeken pezseg az élet. Itt gyülekeznek a színes gyurgyalagok, fecskék, gólyák, illetve a ragadozó madarak ebben az időszakban – júliusban, augusztusban – tanítják vadászni a „kicsinyeiket” – mondta.

NE