Hol a helyük a rollereseknek? – Konfliktusforrást szül a joghézag

A növekvő népszerűség azonban vegyes érzelmeket vált ki. Székesfehérváron korlátozó rendelkezéseket hoztak, a sétálóutcákról kitiltották, más területeken sebességkorlátozást vezettek be az elektromos rollerekre. Sok értelmezési vita volt már korábban is arról, hogy a 20-25 kilométer per órával közlekedő e-rolleresek gyalogosnak számítanak-e, vagyis mehetnek-e egyáltalán a járdán. Az sem egyértelmű, hogy ezek az eszközök járműnek minősülnek-e. A hiányos rendelkezés számos félreértésre ad okot, a KRESZ módosítását sürgetik a téma szakértői.

Pintér Sándor belügyminisztert korábban állásfoglalásra kérték, erre reagálva úgy fogalmazott, hogy

„az elektromos rollert a hatályos szabályozás alapján, külön eltérő rendelkezés hiányában csak segédmotoros kerékpárnak lehet megfeleltetni.”

Más értelmezés szerint minden olyan eszközt is ide kell sorolni – teljesítménytől függetlenül –, amely gázkarral szerelt, valamint önálló elindulásra és haladásra képes. Ennek értelmében az ezekkel való közlekedés feltétele a jogosítvány, a védőfelszerelés és kötelező biztosítás megléte, emellett nem közlekedhetnének járdán és kerékpárúton sem. A gyakorlat azonban mégis mást mutat. – Az alapvető problémát az okozza, hogy

egyszerűen nincsenek ezek az eszközök bekategorizálva, ezáltal az sincs megállapítva, hogy pontosan hol is közlekedhetnek, de számos egyéb hiányosság is akad

– szögezte le Horváth Ferenc debreceni gépjárműoktató a témafelvetésre.

Önmagában is veszélyes

A szakember szerint sürgető a KRESZ módosítása, ezzel kapcsolatban elindultak már szakmai egyeztetések, egy ilyen alkalommal a gépjárműoktató is kifejtette az álláspontját. – Van, amit rollernek nevezünk, de közben akad olyan belőle, amin ülés is van, így inkább a moped megfogalmazás lenne rá a legcélszerűbb, de kis teljesítményű robogókat is látni szép számmal az utakon, amelyeket mindenféle védőeszköz nélkül vezetnek – mutatott rá a szakember a jogszabályi hiányosságokra. Nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy ezek az eszközök fokozottan balesetveszélyesek. A kis kerék és a gyors haladás már önmagában rizikófaktor, mert egy úthiba, egy hirtelen fékezés is kialakíthat veszélyhelyzetet. A szakember emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy amennyiben kárt okoz egy ilyen eszköz, biztosítás hiányában nagyon nehézkes a kárrendezés. Rend­őr értesítése, jegyzőkönyv, büntetőügy, majd polgári peres eljárásban indított kártérítés ilyenkor a menetrend, de ez sem garancia semmire – jegyezte meg az oktató.

Halász Áron, a Magyar Kerékpárosklub sajtófelelőse a biciklisek szemszögéből közelítette a témát, szerinte a kategorizálás hiánya mellett a fogalmak összemosása is komoly probléma. – Vannak olyan termékek, amelyek inkább elektromos segédmotorok lennének, de elektromos kerékpárként árulják őket. Ezek önállóan tudnak haladni, de szerelnek rá pedált, mint a régi kismotorokra, hogy lábbal is hajthatók legyenek, ami megtévesztő. Az elektromos kerékpárok besorolásába csak azok az eszközök kerülhetnek, amelyek rásegítéses villanymotorral szereltek, de csak akkor lépnek működésbe, ha hajtják a kerékpárt.

A szakember szerint alapvetően azzal nem lenne probléma, hogy ezekkel az eszközökkel kerékpárutakon is közlekednek, mert erre külföldön van jó példa, inkább az infrastrukturális hiányosságok okoznak problémát. – Hazánkban eleve sok kerékpársávot visznek járdán, ami konfliktusforrás lehet, emellett több kétoldali irányhelyes kerékpársávra lenne szükség – jegyezte meg Halász Áron. Az elektromos eszközök szabályozásakor rendre előkerül a kerékpárok témája is: többször felvetődött már, hogy a biciklik használatát is egyfajta engedélyhez kötnék, illetve ezekre is előírnák a kötelező biztosítást. Ezzel kapcsoltban a sajtófelelős elmondta: – 6,5 millió bicikli van a magyar háztartásokban, ezek engedélyhez kötése egyszerűen betarthatatlan lenne, mondhatni megölné a kerékpározást, de a felméréseink azt mutatják, hogy akik legalább hetente közlekednek kerékpárral, azoknak a 70 százaléka rendelkezik jogosítvánnyal. A biztosítás véleményem szerint szintén betarthatatlan lenne, hozzáteszem, léteznek magánvállalkozások, amelyek nyújtanak ilyen szolgáltatást a kerékpárosoknak, de a kötelezővé tétel nem tudom, miként működhetne – zárta.

Debrecenben egyre több vendéglátós panaszkodik a rolleresekre, akik a teraszok mellett cikáznak; ezzel kapcsolatban Széles Diána alpolgármester arra kérte a sétálóövezetben közlekedőket, hogy legyenek tekintettel a gyalogosokra, illetve mérsékeljék a sebességüket a teraszok, vendéglátó egységek közelében.

Matey István