Pénzt is megtakarít a váltással Berettyóújfalu

Havi félmillió forinttal több marad Berettyóújfalu kasszájában, de ami talán fontosabb, az önkormányzat megszabadult egy egyre nyomasztóbb feladattól azután, hogy az Országos Mentőszolgálat július elsejével átvette a háziorvosi sürgősségi ügyeleti rendszer biztosítását. Azt ugyanis – mivel alapellátás – eddig az önkormányzatnak kellett megszerveznie.

A városi képviselő-testület június végén, rendkívüli ülésen fogadta el, hogy módosítsák a korábbi szolgáltatóval, az Országos Orvosi Ügyelet Nonprofit Kft.-vel kötött szerződést. Hosszú ideje ez a cég látja el a berettyóújfalui telephelyéről nemcsak a bihari járásközpont, hanem még tizennégy közeli település sürgősségi ügyeleti ellátását. Muraközi István polgármesterrel beszélve kiderült, a kft.-nek ezért havi 500 ezer forint kiegészítő forrást is fizetett az önkormányzat az állam által finanszírozott összegen felül.

Erre pedig azért volt szükség, mert csak az állam által adott pénz nem lett volna elegendő a szolgáltatás ellentételezésére.

Az ügyeleti ellátás nem annyira népszerű az orvosok között, aki pedig vállalja, az megkéri az árát – indokolta a polgármester a félmilliós költséget. Részint ez az oka annak is, hogy az Országos Mentőszolgálat 2022-től mindenütt átvenné a háziorvosi sürgősségi ügyeleti ellátást. De előbb kipróbálnák „kicsiben”, a tesztüzem pedig – ahogy arról a Naplóban korábban részletesen írtunk – éppen Hajdú-Bihar megyében zajlik e hónaptól. Ezért Berettyóújfalu júliusra még kifizeti az 500 ezer forintos kiegészítő díjat az Országos Orvosi Ügyelet Nonprofit Kft.-nek, de augusztustól már nem folyósítják a pénzt, hiszen a mentők dolgoznak a kft. helyett (a már említett rendkívüli ülésen az OMSZ és az önkormányzat közötti együttműködési megállapodást is elfogadta a képviselő-testület).

Az eddigi szolgáltató beszámolói alapján éves szinten 1100-1200 embert láttak el, közülük 450-500 volt berettyóújfalui lakos, a többiek a 14 közeli település között oszlottak meg, Hencidától Nagyrábén át Zsákáig.

Az ügyeleti csapatot egy orvos, egy ápoló és egy gépkocsivezető alkotta. A betegforgalmi adatok alapján hozzávetőlegesen a betegek harmadát kellett otthonában ellátni, a többség a rendelőben vette igénybe a segítséget. Az esetek több mint 90 százaléka nem igényelt további intézeti kezelést. A betegeknek jellemzően 4-5 százaléka volt gyermekkorú.

Muraközi István rámutatott, a helyi kórház miatt szerencsés helyzetben vannak. – A háziorvosi sürgősségi ügyelet helyisége a Gróf Tisza István Kórház épületében található, a kórházi sürgősségi rendelővel szemben. Ez most is így van. Mi történik, ha a városban valaki rosszul érzi magát? Bemegy a háziorvosi ügyeletre, s ha mondjuk ott éppen nincsenek, mert Gáborjánban látnak el valakit, akkor a beteg a szemben lévő ajtón kopog be, a kórházi sürgősségi ügyeletre. Ez Derecskén vagy Komádiban nyilván másként működik, ezért mondom, hogy a mi helyzetünk speciális – mondta a Cívishírnek, hozzátéve, a július elsejei változás óta hozzá negatívum nem jutott el, márpedig ha lenne, arról valószínűleg már értesült volna (a polgármestert július 14-én kérdeztük).

Ezt várják az újítástól

Az Országos Mentőszolgálat e hónap elején közölte: egy európai uniós mintaprojektben, Hajdú-Bihar megyében tesztelik az egységes ügyeleti és sürgősségi rendszert. Mint írták, a lépés magasabb színvonalú betegellátást, több elégedett embert eredményezhet. Az ügyeleti hívásokat a mentésirányító központban fogadják, és a kapott információk alapján indítják a betegekhez a legmegfelelőbb ellátást nyújtó egységet, így akár az azonnali életmentő segítséget. A járási központokban orvosok, máshol orvosok mellett diplomás mentőtisztek és felsőfokú képzettségű ápolók látják el a betegeket.

Mindettől azt is várják, hogy csökken a szükségtelenül igénybe vett kórházi kapacitás, és a betegeknek sem kell nagyobb távolságot megtenniük.

RaL