Bevásárol Hajdúböszörményben a Debreceni Egyetem?

Megvásárolná a Debreceni Egyetem a Hajdúböszörmény tulajdonában lévő agrár- és húsfeldolgozó céget, sőt a város egykori büszkesége, a mára leromlott Kálvineum sorsa is kedvező fordulatot vehet.

A Debreceni Egyetem érdeklődése azután fordult Hajdúböszörmény felé, hogy elvesztették a karcagi kutatóintézetet. Utóbbi ugyanis a kormányzat által végigvert egyetemi modellváltás során a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemhez került (ami, ugye, a gödöllői Szent István Egyetemből jött létre, Lázár Jánossal és Csányi Sándorral a kuratóriumában). A debreceni felsőoktatási intézménynek közben – a BMW-beruházás miatt – a fontos gyakorlati helynek számító kismacsi állattartó telepe is megcsonkult. S bár Karcagért cserébe megkapták az újfehértói kutatóintézetet, a Debreceni Egyetem szempontjából, a vonzó képzés érdekében nélkülözhetetlen egy jól funkcionáló gyakorlati oktatóhely megszerzése.

Így jött a képbe Hajdúböszörmény, ahol a Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar és egyéb kapcsolódások révén amúgy is jelen van az egyetem. A város évek óta fejlesztgeti a „Hajdú-tanya” nevű majorságát, ahol az állattenyésztésen túl mezőgazdasági tevékenység zajlik önkormányzati és állami földeken.

Rendelkeznek továbbá egy vágóhidat is magában foglaló húsfeldolgozó üzemmel. Mindezeket egy önkormányzati cég, a „Hajdúkerületi-Hús” Állattenyésztő és Húsfeldolgozó Nonprofit Kft. működteti – ezt a gazdasági társaságot (tehát nem magát az állattenyésztő telepet és a húsüzemet) venné meg az egyetem az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság (AKIT) számára, amely gyakorlati-kutatóbázisának egyik fontos állomását Hajdúböszörménybe telepítené.

Egy, a helyi képviselő-testület elé került júliusi előterjesztés szerint az egyetem a 2020-as névértéken, 97 millió forintért (plusz az aktuális tartozások és követelések) vásárolná meg a kft.-t.

Az önkormányzat nézőpontjából azért érdemes tárgyalni a kérdésről, mert az AKIT olyan nagyságrendű beruházásokat tudna eszközölni, amelyekre Hajdúböszörménynek esélye sincs. Erre példa a Debreceni Egyetemnek juttatott újfehértói intézet, mely fejlesztésére máris 6 milliárd forintot adott a kormány.

Önerőből nem megy

A döntésben szintén érvként jelenhet meg a Kálvineum sorsa, amelyről legutóbb tavaly írt a Cívishír. Egy Kiss Attila polgármesternek írt júniusi levélben ugyanis a Debreceni Egyetem rektora és kancellárja arra utalnak: agrár kutatás-fejlesztési központként, képzőhelyként képzelnék el a több mint százéves épületet. A levél alapján arra is lehet gondolni, hogy a felsőoktatási intézmény ennek az anyagi terheit is vállalná. Ily módon az önkormányzatnak is megérné elgondolkodni azon, nem kellene-e inkább átengednie a városi tulajdonú Kálvineum vagyonkezelését, mint a patinás, de málladozó, belső korszerűsítésre váró épület piaci hasznosításával szenvedni. Ami biztos, hogy a tárgyalások a végén járhatnak, s még az sem kizárt, hogy végül valamilyen vegyes tulajdont célzó terv kerül a böszörményi képviselők asztalára.

Ratalics László