Anyagtudományi műhelyt alakított ki az egyetem és az Atommagkutató Intézet

– A projekt részterületei napjaink leginkább kutatott témái közé tartoznak és hosszú távon meghatározzák a modern műszaki technológiákat, beleértve a mérnöki tudományt, a robotikát, szenzorikát, elektronikát, de még az orvostudomány vonatkozásában is fontosak. A program résztvevői ezek kapcsán értek el nemzetközi szinten is számontartott, kiváló eredményeket – hangsúlyozta dr. Bartha Elek, a DE oktatási rektorhelyettese.

– A Természettudományi és Technológiai Kar a DE egyik jelentős oktatási-kutatási-innovációs potenciállal rendelkező kara, mely az utóbbi öt évben mintegy 6 milliárd forint értékben nyert pályázati forrást, ennek része, közel 1,2 milliárd forint a mostani projekt – mondta dr. Kéki Sándor, a TTK dékánhelyettese. – A kar számára kiemelt fontosságú a nagyműszeres háttér fejlesztése, ennek kapcsán hiánypótló volt ez a pályázat. A program jelentősége az is, hogy a karon lévő különböző egységek közötti már meglévő tudományos kapcsolatok tovább mélyültek. Továbbá, az egész régiónak jó lehetőséget biztosít arra, hogy világszínvonalú kutatásokat valósítsunk meg. Kiemelendő nemzetközi jellege, és ipari kapcsolataink erősödtek, és a jövőben várhatóan szélesedni fognak – sorolta a dékánhelyettes.

„A projekt lényege, hogy létrehozzunk egy regionális anyagtudományi kutatási műhelyt, amelynek a keretében az infrastruktúrát fejlesztjük, illetve ezen felül a kutatási témákat is modernizáljuk, olyanokat vezetünk be, melyek a világ élvonalába tartoznak”

– mondta el dr. Erdélyi Zoltán, a projekt szakmai vezetője. – 2017 januártól indult, a járványhelyzet miatt volt egy kis hosszabbítás, így most szeptember 28-án zárul. A regionalitása alapvetően Kelet-Magyarországra szól, de akár határon is átnyúlhat, hiszen olyan egyedi eszközpark és szakembergárda állt össze, ami az egész régióban vezető szerepet tölt be. Mintegy ötvenen kapcsolódtak a projektbe, s fontos, hogy köztük sok hallgatót, phD-hallgatót, posztdoktort vontunk be. Ezek a fiatalok akár ipari vagy tudományos karriert képzelnek el, itt egy olyan technológiai műszerparkhoz fértek hozzá, ami a világ élvonalába tartozik – hangsúlyozta a professzor.

Beszélt az új eszközökről is. Így egy fókuszált ionnyalábos megmunkáló berendezésről, amivel atomi skálán lehet 3 dimenziós szerkezeteket felépíteni, vagyis szinte atomonként összerakni struktúrákat, és utána természetesen ezek tulajdonságait vizsgálni. – Beszereztünk vékonyréteg-vizsgáló röntgenberendezést, illetve transzmissziós elektronmikroszkópunkat továbbfejlesztettük analitikai mikroszkóppá. Utóbbinál fény helyett elektronnyalábbal világítjuk át a mintát, így gyakorlatilag az atomokat láthatjuk a segítségével – magyarázta.

Az új Raman-mikroszkóppal az anyagot vizsgálják: mi az, milyen állapotban, kémiai kötésben van, s ami az eszköz különlegessége, hogy nemcsak valamely minta egészét analizálhatják, hanem részleteiben feltérképezhetik azt. Beszereztek egy spektroszkópikus ellipszométert is, ezzel nagyon vékony rétegek vastagságát mérhetik, illetve optikai tulajdonságait vizsgálhatják. A kutató megjegyezte, a vékony réteg gyakran nanométeres tartományt jelent, ami a méter egymilliárdod része. – Az anyagtudományban nagyon fontos mozzanat magának a mintának az előállítása is, hiszen ma a miniatürizálás egyre kisebbé akar mindent tenni. Mi szinte atomonként, atomsoronként tudjuk a mintákat létrehozni – hangsúlyozta.

„A projekt során a kutatások arra irányultak, hogy olyan új anyagokat, anyagszerkezeteket hozzunk létre, amelyek később majd ipari felhasználásra is alkalmasak lehetnek. Mint például csomagolóanyagok, melyek megvédik a bennük lévő dolgot a párásodástól, vagy ellenkezőleg, nem engednek ki abból valamilyen bent lévő, mondjuk káros gázt”

– mondta dr. Erdélyi Zoltán. – A nanoszerkezetek pedig használhatók információtárolásra, érzékelők létrehozásra, így az iparban veszélyes gáz jelenlétét, vagy az orvoslásban akár fertőzést mutathatnak ki. Egy kutatásban kicsi átmérőjű, arany pólusos nanogolyókat hoztunk létre; egy távoli alkalmazási lehetőségük lehet, hogy bejuttatva az emberi test tumoros tartományába, majd kívülről infravörös fénnyel megvilágítva, a tumoros sejteket megölik. De fontos megjegyezni, hogy ez alapkutatási pályázat volt, nem kellett a végére ipari alkalmazáshoz eljutni, ugyanakkor több eredményünk is ebbe az irányba mutat, például az említett csomagolóanyag kapcsán már van érdeklődés – tette hozzá.

SzT