Jubileumi ünnepséget tartottak az Alföldi Nyomda fennállásának 460. évfordulója alkalmából

György Géza, az Alföldi Nyomda Zrt. vezérigazgatója úgy fogalmazott, ünnep ez számukra, hiszen Európában is ritkaságszámba megy, Magyarországon pedig egyedülállók abban, hogy egy cég 460 éve folyamatosan működik.

Felidézte, Huszár Gál protestáns vándorprédikátor és nyomdász milyen kalandos körülmények között érkezett Debrecenbe: 1560 karácsonyán szökött meg két szekérnyi nyomdafelszereléssel a kassai várbörtönből, és Debrecen felé vette az irányt, a város felé, mely már akkor is a magyarországi reformáció központja volt. Nyomdájában 1561 májusában jelent meg az első könyv, melyet Méliusz Juhász Péter püspök írt.

„Huszár Gál megfogalmazta saját magának és a nyomdájának is a küldetését, ami nem volt kevesebb, mint hogy ő egész Magyarország és Erdély világító lámpása kíván lenni.”

Mi, kései utódok – az Alföldi Nyomda mai dolgozói – úgy gondoljuk, hogy ez a nyomda betöltötte és betölti ma is az alapítók által megfogalmazott küldetést, hisz a református hitélet gyakorlásához szükséges kiadványokon és a Református Kollégium könyvein, tankönyvein túlmenően a magyar nyomtatott kultúra nagyon sok gyöngyszeme készült Debrecenben – jelentette ki. A vezérigazgató úgy véli, ez a nyomda azért tudott évszázadokon keresztül folyamatosan működni, mert két nagy intézményre támaszkodhatott a városra – mely közel 300 évig kizárólagos tulajdonos volt – és a református egyházra, mely a legnagyobb megrendelője volt.

A nyomdát 1948-ban államosították és 1949-ben vette fel az Alföldi Nyomda nevet, mely ma Magyarország legnagyobb könyvgyártó vállalkozása: évente 3400-3500 címet gyártanak, 19-20 millió példányban.

– A közel 400 fős munkatársi gárdánk ehhez mintegy 12 ezer tonna anyagot használ fel. Az elmúlt 6 évben több mint 6 milliárd forintot költöttünk fejlesztésre, melyeknek a döntő része a könyvgyártó technológiánk megújítását szolgálta. Ma a külföldi és belföldi partnereink számára egy európai színvonalú nyomda képét mutatjuk – jelentette ki, hozzátéve, ezek a fejlesztések is kellettek ahhoz, hogy a 2021-es várható több mint 9 milliárd forintos nettó árbevételből 15 százalék export árbevétel lesz.

Tőczik Zsolt, a KELLO Könyvtárellátó Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója többek között a nyomda kiemelkedő tankönyvgyártási tevékenységéről beszélt. – A tankönyvellátás állami kézben történt körülbelül 10 évvel ezelőtti koncentrációja eredményeképpen mára a KELLO-n keresztül a köznevelési tankönyvek 100 százaléka jut el a közel 1,2 millió magyar diákhoz. A megjelenő tankönyvek körülbelül 85 százaléka állami kiadású, ezeknek oroszlánrésze itt, Debrecenben készül – tudatta. Hozzátette, bő egy évvel ezelőtt az Alföldi Nyomda részvényeinek közel 100 százalékát KELLO felvásárolta, ez stabilitást ad a tankönyvellátásnak.

Papp László polgármester ünnepi beszédében kitért arra, a város 1538-ban a Református Kollégium és alig húsz évvel később a nyomda megalakulásában a város együttműködött a reformátorokkal és az egyházzal. – Debrecen pénzzel is támogatta a két lelkész, Huszár Gál és Méliusz Juhász Péter könyvnyomtatói tevékenységét, felismerve annak jövőre mutató jelentőségét. Hozzátette Debrecen városa ma is tulajdonosa a debreceni nyomda jogutódjának. – Amikor a 16. században a debreceniek egy iskola és egy nyomda alapítása mellett döntöttek, mindannak ellenére, hogy körülöttünk mindenki háborúzott mindenkivel, akkor meghatározták a város jövőjét. Irányt mutattak az utódoknak, hogy az igazi érték a tudás és a műveltség. Debrecen előjárói úgy határoztak, hogy a városnak nem a katonai erejéről, hanem az itt tanuló, itt élő emberek tudásáról és műveltségéről kell ismertnek lennie – jelentette ki.

Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke betegség miatt nem lehetett jelen az ünnepségen, levélben megírt szavait Püski Lajos püspökhelyettes a tolmácsolta. – Debrecenben nyomda és egyház 1561-től szövetséges társ lett, mert az Isten igéjének nyilvánosságigénye van. A reformációval ez a nyilvánosságigény új lendületet vett, tágasabb testet kívánt és a korszerű kivitelező eszközöket kapott a hazai nyomdász reformátorok munkásságával – írta levelében a püspök. Úgy véli, a reformáció egyik alapvető felismerése volt, hogy közkinccsé kell tenni a tiszta tanítást, ez az ideál a nyomtatással lett valósággá. A püspök szerint az egyház és a nyomda szövetsége nem csupán érdekházasság, azt elmúlt évtizedekben is mindig megtalálták egymást.

- Hol van az a vállalat a világon, amely ennyi évet mondhat magáénak, mint az Alföldi Nyomda – vetette fel a kérdést Kósa Lajos országgyűlési képviselő. – Ezt a hosszú időt a szerencse, a tulajdonosok elkötelezettsége és Debrecen, mint háttér tette lehetővé. A város és a református egyház mindig is tulajdonosa volt a nyomdának. Az Alföldi Nyomda munkásságában, a református könyvkiadásban megtestesül az a szellemi kincs, amit mi, reformátusok, debreceniek jelentünk itt, az ország keleti felében – vallja.

Kövér László, az Országgyűlés házelnöke arról beszélt, 460 évvel ezelőtt hazánkban a magyar nyelvű könyv nyomtatása szellemi honvédelmet jelentett.

– Ma már pontosan tudjuk, a szellemi honvédelem ereje az, amely nélkül mint nemzet, nem élhettük volna túl az elmúlt 4 és fél évszázadot. Ez az erő teremtette és élteti a nemzeti öntudatunkat. Ez az erő hozta létre egykor Debrecenben a Református Kollégiumot, amely Magyarország legrégebbi folyamatosan működő felsőoktatási intézményét és a városi nyomdát – mondta. A történelem ura miért éppen Debrecennel volt ilyen kegyes? – tette fel a kérdést, melyet meg is válaszolt.

„Debrecen a 16. században olyan politikai teljesítményt nyújtott, mely tanulmányozása mind a jelenkori uniós és brüsszeli bürokratának kötelező tananyag lehetne, ha az európai múltat nem eltörölni akarnák, hanem okulni belőle.”

A korabeli Debrecen városa ugyanis bebizonyította, hogy két hódító szándékú erő a keleti Oszmán és a nyugati Habsburg Birodalom fogójának szorításában nemcsak meg lehet maradni, hanem az egymásnak feszülő, külső világhatalmi érdekeket lehet úgy okosan semlegesíteni, hogy a város közben megőrizheti belső önrendelkezését és szabadságát, megőrizheti polgárai hitét és méltóságát, és gazdaságilag felemelheti önmagát – mutatott rá.

Kövér László arról is beszélt, hogyan maradhat talpon a magyarság. – A közös munkánk révén olyan államot építettünk, amely az elmúlt 10 esztendőben több mint 6 ezer milliárd forinttal növelte a nemzeti közvagyont, megerősítette a magyarság nemzeti öntudatát és összetartozásának érzését, megerősítette a nemzeti kultúra intézményrendszerét, azaz a szellemi honvédelem fegyvertárát. Ennek a folyamatnak a keretében került többek között a debreceni Alföldi Nyomda is az állam tulajdonába azért, hogy a jelenleg is világszínvonalon felszerelt és világszínvonalon teljesítő intézmény a jövőben is változatlanul betölthesse azt a szerepét, amelyet majd fél évezrede betölt – szögezte le a házelnök.

KD