Újra átállítjuk az órát: vasárnap többet alhatunk

A nyári időszámítás 2021-ben március 28-án vasárnap hajnalban kezdődött, és október 31-én hajnali három órakor ér majd véget. Köztudott, a világ számos országában március utolsó vasárnapja és október utolsó vasárnapja között alkalmazzák a nyári időszámítást. Az ebbe – egyben az élőlények biológiai ritmusába – történő mesterséges beavatkozásnak bizonyára vannak energiatakarékossági hatásai, de vannak negatívumai is, ezért az ellenzők egyre hevesebben követelik a megszüntetését. Az izgalmas kérdésekre Szoboszlai Endre csillagász-ismeretterjesztőtől kerestük a választ.

Kiemelte, a nyári időszámítás történetét vizsgálva energetikai, csillagászati, de még hadtörténeti érdekességeket is találunk.

– Az első világháború idején energiatakarékossági okok miatt vezették be az úgynevezett alternatív időszámítást, 1916-ban az USA-ban. Ezt az akkori Magyarország is átvette. A nyári időszámítás lényegében egy olyan megoldás, amikor a helyi időt 1 órával előre állítják az adott időzóna idejéhez képest. Maga az elnevezés azért alakult át, mert nagyrészt a nyári időszakra esik a Föld északi féltekéjén. Érdemes megjegyezni, hogy az arab országok 1973-ban a kőolajat, mint létfontosságú energiahordozót fegyverként vetették be, ugyanis kőolajexportjukat embargó alá vonták. Ezzel olajválság keletkezett a nyugati világ számára. Az energiaínség rákényszerítette a túlfogyasztói társadalmakat arra, hogy a villamos energiával is takarékoskodjanak – jegyezte meg, hozzátéve, a nyári időszámítás megvalósításának módját az a csillagászattal összefüggő jelenség adta és adja, hogy Földünk északi féltekéjén a tavaszi nap-éj egyenlőségtől (általában március 21.) az ősziig (általában szeptember 23.) hosszabbak a nappalok és rövidebbek az éjszakák, mint télen.

Nem történt előrelépés

Szoboszlai Endre felhívta a figyelmet arra: az utóbbi években egyre több szakember veti fel, hogy érdemes-e megbolygatni az életritmusunkat a mesterséges óraátállítással, évente kétszer is. Ugyanis a természetet, az emberek és az állatok életritmusát nem lehet parancsszóra átállítani.

– Kimutatták, hogy az állattenyésztésben jelentős károkat okozott ez a megoldás. Például a szarvasmarhák tejhozama csökkent, mivel megzavarták a fejési időpontot. Az óraátállások miatt növekedett a közlekedési balesetek száma is. Ezenfelül jelentős leterhelést jelent az emberek számára a megszokott életritmus megtörése, aminek számos káros hatása lehet, ezért is vetődött fel az utóbbi időben, hogy várhatóan megszüntetnék az óra­átállítást. A nyári időszámítás megszüntetéséről az Európai Parlament még 2019 márciusában döntést hozott, vagyis arról, hogy a 2021. év lesz az utolsó, amikor valamilyen változatban megmarad majd az óraátállítás rendszere. Ez volt a terv. Azonban én úgy sejtem, nem igazán történt előrelépés. Talán a koronavírus-járvány miatti gondok háttérbe szorították ezt a kérdést – én ezt nem tudhatom. Egy viszont valószínűnek tűnik: határidővesztésben van az EU és persze benne Magyarország is, ugyanis nincs hírem arról, hogy végleges döntés született volna. Szerintem a magyar országgyűlés sem hozott erről határozatot még. Ezért úgy sejtem, nem fog sikerülni egyelőre megváltoztatni és lezárni ezt az óraátállítási szokást. Azonban napirenden van a téma, az bizonyos – fogalmazott.

Maradjunk a megszokottnál!

Mint megtudtuk, országonként több megoldással is át lehet majd állnunk, sőt, akár úgy is, hogy egyidejűleg egy adott ország választhatna másik időzónát is attól, amelyikhez jelenleg tartozik. – Amennyiben ez bekövetkezne, akkor például Magyarország esetében jelenleg még nem dőlt el a lényeg: vagyis az, hogy hazánk majd a greenwichi világidőtől (angol rövidítése és jele UT) egy vagy két órával fog majd eltérni az „óratekergetés” megszüntetését követően. Vagyis lehet, hogy a nyári időszámítás megszűnte kapcsán Magyarország a jelenlegi közép-európai időzónából (UT+1 óra) majd átlépne a kelet-európai (UT+2 óra) időzónába, ami tehát két órával eltér a világidőtől. Számos érvet mérlegelve, szakmai szemmel nézve, célszerű azt támogatnunk, hogy Magyarország feltétlen maradjon a jelenlegi közép-európai zónaidőben, vagyis a greenwichi világidőtől plusz egy órával térjünk el, vagyis maradjunk ugyanígy, ahogyan most is vagyunk. Talán ezt más tekintetben is érdemes megfontolnunk – árulta el a Naplónak álláspontját.

NE