A romák helyzetéről tartottak konferenciát Debrecenben

A megyében élő roma nemzetiségű lakosok mindennapi életét érintő változásokról, problémákról és tervekről tartottak konferenciát a Megyeházán, november 12-én, a Hajdú-Bihar Megyei Területi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat szervezésében.

– Korábbra terveztük ezt a rendezvényt, de sajnos a vírushelyzet ebbe beleszólt. Kistérségi fórumokat szerettünk volna megtartani, amelyeket így a következő évre ütemezünk be. Ezekkel a roma nemzetiségi önkormányzatok munkáját szeretnénk segíteni – mondta köszöntőjében Menyhért Attila, a Hajdú-Bihar Megyei Területi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnökhelyettese. Beszédében a következő évre vonatkozó terveket vázolta a megyei roma nemzetiségi önkormányzatok képviselőiből álló hallgatóságának.

– Összesen tíz alkalommal, tíz helyszínen szerveznénk meg a kistérségi fórumokat. Ezen kívül fontosnak tartjuk a roma képzőművészek felkutatását, mesterségük bemutatását. Szeretnénk létrehozni a Hajdú-Bihar Megyei Cigányságért-díjat is, melyet minden évben három főnek adunk majd át, valamint szeretnénk képzések útján a roma nyelvet is oktatni, visszavezetni – emelte ki az elnökhelyettes.

Pajna Zoltán hangsúlyozta, számtalan stratégia és tanulmány készült a megyei fejlesztésekhez kapcsolódóan, azonban szükséges, hogy ezek meg is tudjanak valósulni.

– Az a célunk a Magyar Kormánnyal együtt, hogy a megyei önkormányzatok együttműködését a felzárkóztatás területén erősítsük. Társadalmi és civilszervezetek segítségével elkészítettünk egy úgynevezett szolgáltatási út térképet, amely megmutatja, Hajdú-Bihar mely részein milyen fejlesztésekre van szükség – mondta a megyei elnök. Hozzátette, számos pályázati lehetőség van, amely a romák segítségét is szolgálja és fontos, hogy a jelenlévők ezekről tudjanak, és tovább tudják azt adni azoknak, akiket képviselnek.

– Az elmúlt 20-30 év romaügyi kezelésének az alapvető problémája az volt, hogy mindig párhuzamosan fókuszáltunk a különböző területekre és közben nem vettük észre, hogy ezek szorosan összefüggnek egymással – emelte ki Sztojka Attila, a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság főigazgatója.

– Az elmúlt tíz év alatt 50 százalékkal nőtt a romák foglalkoztatottsága. Ehhez csak az kellett, hogy ezek az emberek megkapják a lehetőségeket – hangsúlyozta Sztojka Attila. Hozzátette, céljuk minél több olyan önfenntartó termelőüzem létrehozása, mint amilyenek létesültek többek között Tiszaroffon vagy Kisszentmártonban, amelyek egyszerre szolgálnak képzőhelyként és munkahelyként a foglalkoztatottak számára.

Bekecs Sándor