Lezárult a 100-as vasútvonal Püspökladány és Ebes közötti szakaszának átépítése

A szakaszon korábban már befejeződtek az Ebes–Debrecen vasúti vonalszakasz pályaépítési munkái, az a beruházás több mint 15 milliárd forintba került.

Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a szoboszlói állomás előtt arról beszélt, a beruházás egyik alapvető célja, hogy a sebesség növelhető legyen, 160 km/h sebesség elérése a cél – ehhez azonban a biztosítóberendezés még nem épült ki teljesen. Bodó Sándor szerint a fejlesztés eredményeként nagymértékben gyorsul mind a közösségi személyszállítás, mind a vasúti teherszállítás Hajdú-Bihar megyében.

Egy kapcsolódó beruházásról is szólt, hiszen ennek a fővonalnak van egy olyan leágazása is, ami a térséget érinti: a Püspökladány-Biharkeresztes vasútvonal, itt a szűk keresztmetszet kiváltása és villamosítás történik 47,2 milliárd forint értékben. – Vannak még feladataink, az elkövetkező másfél évtizedben a kormány 6 ezer milliárd forintot fordít majd vasútfejlesztésre szerte az országban, az összeg kétharmadát a vasúti infrastruktúra korszerűsítésére, egyharmadát pedig a vasúti kocsik minőségi cseréjére fordítja – húzta alá.

A 2017 nyarán indult és ez év októberében zárult beruházás részleteit Nyul Zoltán, a NIF Zrt. beruházási vezérigazgató-helyettese ismertette. Elöljáróban leszögezte, már régóta nem arról beszélünk, hogy egy vasútfejlesztés a sínekhez kapcsolódó beavatkozásokat jelent csupán, sőt nem is pusztán vasúti területen lévő fejlesztésekről szól. Mint mondta, jelentős az informatikai aspektus, de nagyon fontos az, amit a minőségi üzemeltetés szempontjából elsősorban a MÁV, illetve az utaskiszolgálás oldaláról pedig az utazóközönség érzékel az állomáson és annak környékén.

– Ennek a projektnek a részeként 31 kilométernyi vasúti pályának a komplex átépítése valósult meg, továbbá Kaba, Hajdúszoboszló és Ebes állomásai megújultak – részletezte Nyul Zoltán, hozzátéve, ezeken a helyeken százas nagyságrendben parkolók is épültek, előterek újultak meg vagy létesültek. – A beruházás olyan közúti elemeket is tartalmaz, amire a legjobb példa a kabai külön szintű átkelés megvalósítása. Ezek hozzájárulnak a közúti és a vasúti fejlesztés egyidejű hasznainak a gyakorlati realizálásához és a különböző közlekedési módok minőségi összekapcsolásához is – tudatta, s külön kiemelte, hogy zajvédő falakat is építettek.

Nyiszter Tamás, a MÁV Zrt. beruházási vezérigazgató-helyettese elmondta, a kelet-magyarországi vasút nemcsak turizmus szempontjából kardinális, hanem általánosan is magas utasforgalom jellemzi. Ismertette, hogy a 100-as vonal Budapest és Debrecen közötti szakaszán 2019-ben 4 millió 670 ezer fő utazott. – Az eddig lezajlott felújításoknak köszönhetően javult a menetrendszerűség, újabb járatokat, járműveket állítottunk forgalomba, a teljes Debrecen–Szajol szakaszon az átépítést követően sebesvonatok esetében 7, az IC-k tekintetében 5 perccel csökkent a menetidő – mondta. Hozzátette, Budapest–Debrecen viszonylatban 20 percet fog csökkenni a menetidő, amint elkészül az ETCS 2 vonatbefolyásoló rendszer kiépítése és forgalomba helyezése.

Kitért a december 12-től hatályba lépő 2021/22-es menetrend térségre vonatkozó fontosabb újdonságaira is. Elmondta, a reggeli időszakban 15 percenként közlekednek majd vonatok Püspökladány és Debrecen között, valamint az IC-k felár megfizetése nélkül igénybe vehetőek lesznek Hajdúszoboszló és Debrecen között. Új Sóstó Intercity indul naponta a Nyugati és Nyíregyháza között, ami szintén felár nélkül lesz használható Püspökladány és Debrecen között, illetve ez az IC meg fog állni Kabán és Ebesen is. Egy új nemzetközi gyorsvonat is fog indulni Bécs-Budapest-Szolnok-Püspökladány-Biharkeresztes-Nagyvárad-Kolozsvár útirányon. Nyiszter Tamás azt is megosztotta, a járműállományt fokozatosan megújítják a térségben, az IC+ kocsik már közlekednek, de FLIRT motorvonat is egyre több lesz.

Barcsa Lajos, Debrecen alpolgármestere a fejlesztés cívisvárosi vonatkozásairól beszélt. Elmondta, a Debrecen 2030 programban a városvezetés többek között gazdasági növekedést –, ennek vonatkozásában további tízezer új munkahelyet szeretnének létrehozni – és az oktatást jelölték meg fókuszterületeknek. Az utóbbi esetében a diáklétszám növekedését tűzték ki célul, a kormányzat segítségével egy nagymértékű kollégiumépítési programba kezdtek. – Ez azt jelenti, hogy jelentős mértékben emelkedni fog a Debrecenbe irányuló mobilitási igény az elkövetkező években – jelentette ki. Kitért arra is, egyre inkább telítettek a város bevezetőútjai, ezen közúti fejlesztésekkel lehet könnyíteni, viszont végleges megoldást csak a vasúttal lehet nyújtani. Az alpolgármester úgy fogalmazott, várják Debrecenben a következő szakasz megvalósítását, melynek tervezése és előkészületei már javában zajlanak.

Kiss Dóra