Meddig drágulhat a kenyér?

– Kínában korábban a sertésállomány legalább 40 százalékát az afrikai sertéspestis miatt „kivágták”, most viszont elkezdődött az új állományok telepítése, ami ismét hatalmas takarmány­igénnyel jár – magyarázta a búza árának emelkedése kapcsán Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnöke. – Az USA és Kína közötti feszültségek miatt azonban még a Trump-kormány idején megtiltották az amerikai gazdáknak, hogy Kínába exportáljanak gabonaféléket és takarmány-alapanyagokat. A kínaiak így aztán „nekimentek” az európai piacnak, és megvettek szinte mindent, amit csak találtak. Folyamatosan emelkedő búzaár mellett keresleti piac alakult ki, és ennek egyelőre tényleg nem látjuk még a végét – mondta.

A termelők összezárnak

Lakatos Zoltán hangsúlyozta: a gazdák legnagyobb megelégedésére a malomipar júliusban, az aratás kezdetekor a valaha volt legmagasabb indulóáron, 62 ezer forintért vásárolta fel a búzát, de hamar megjelentek a takarmánygyártók, akik 66-68 ezer forintot is adtak egy tonnáért, majd az exportőrök piacra lépésével tovább emelkedtek az árak. – Ráadásul a termelők között eddig soha nem tapasztalt mértékű összefogás jött létre, és a minél magasabb ár reményében visszatartják az árut, így hiány alakult ki. – mondta. – Ennek következtében most már ott tartunk, hogy 90 ezer forintot is elkérnek egy tonna búzáért.

A Hajdú Gabona vezérigazgatója szerint innen pedig már egyáltalán nem tűnik irreálisnak a 100 ezer forintos búza sem, és ha ez bekövetkezik, akkor januárban eddig még soha nem látott mértékű lisztáremelés következik.

Lakatos Zoltán úgy számolja, ahhoz, hogy a malomipar fedezni tudja a költségeit, csaknem 40 százalékkal kell megemelnie a liszt árát. A drágulásba a szakember belekalkulálta a szállítási és a bérköltségek emelkedését, az üzemanyag drágulását, valamint az energiaár-növekedést is. – Mindent összevetve az áremelést követően 150-155 forint alatt nemigen lehet majd lisztet vásárolni a malomipartól – fűzte hozzá. – Ez persze önmagában nem akkora tétel, hogy megrengetné a családi kasszát, hiszen pár ezer forint pluszkiadás csupán, egy háztartásban ugyanis évente mintegy 80 kiló lisztet használnak fel.

Csak a mértéke a kérdéses

Sokkal inkább húsba vágó kérdés, hogy a lisztáremelés miatt mennyivel drágul a kenyér és a többi sütőipari termék. Lakatos Zoltán ezzel kapcsolatban megjegyezte: a negyven százalékkal drágább liszt természetesen nem azt jelenti, hogy a kenyér is negyven százalékkal lesz drágább, a kenyér előállításának költségéből ugyanis a liszt körülbelül egyharmadot tesz ki, viszont a sütőipar többi költsége is jelentősen emelkedni fog.

A drágulás mértékét illetően nem bocsátkozott jóslásokba a Magyar Pékszövetség elnöke sem. Septe József kérdésünkre közölte: addig, amíg nem lehet tudni, hogy pontosan mennyivel drágulnak az alapanyagok, mennyivel kell többet fizetni az energiáért, az áremelés nagyságáról is csak találgatni lehet. Hozzátette: minden üzem más önköltséggel dolgozik, ami alapján meghatározza, mennyiért adja át a termékeit a kereskedőknek, akik erre aztán még rárakják a saját hasznukat is. Szerinte egységes áremelésről nem lehet beszélni ebben a szektorban, üzemenként változik, hogy a túléléshez hol, mennyivel emelnek az árakon.

– Kis túlzással azt mondhatom, hogy ahány sütőipari vállalkozás, annyiféle árképzés létezik Magyarországon. – Egészen biztosan nem ugyanannyit emel az a cég, amelyik áruházláncoknak szállít pékárut, és az, amelyik például saját bolthálózatában értékesíti a termékeit.

A Központi Statisztikai Hivatal szeptemberi fogyasztói átlagártáblázata szerint januárban egy kiló fehér kenyérért átlagosan 374 forintot kellett kiadni, míg szeptemberben már 399 forintot kértek érte a boltokban. Azóta pedig már a lélektaninak mondott 400 forintos határt is átlépte az ár, de jó néhány olyan, különlegesebb termék is van már a polcokon, amelyek kilójáért akár 700 forintot is fizetni kell.

A szektor helyzetét jól ismerő – névtelenséget kérő – forrásaink szerint egyébként a kenyér legalább 10-15 százalékkal drágulhat januárban, és szerintük idővel az itthoni kenyérárak utolérik az ausztriai árakat. A kérdés csak az, a hazai fizetések is felzárkóznak-e addigra a szomszédos ország bérszínvonalához.

Takács Tibor