Állattelepek fejlesztésére és piacfelújításra is szívesen pályáztak a megyei települések

A Vidékfejlesztési Program megyei forráskeretének felhasználását a megyei országgyűlési képviselők ismertették csütörtökön, a Megyeházán. 

Tasó László, Hajdú-Bihar megye 3. választókerületének országgyűlési képviselője arról beszélt, nagyon fontos támogatások érkeztek az elmúlt időszakban, ez lehetőséget teremt arra, hogy a magyar vidék megmaradjon. – Történelmi hátrányt kell ledolgozni a magyar vidéknek, ebben Magyarország Kormánya feltétlenül partnerünk, és segít abban, hogy a kisebb üzemek is lehetőségekhez jussanak – szögezte le, utalván arra, hogy a térségben lévő tormatermelőknek igen nagy segítséget nyújtottak a pályázatok. 

Tasó László sorra vette azokat a területeket, amelyek fejlesztését a Vidékfejlesztési Program lehetővé teszi. Ilyen volt az állattartó telepek korszerűsítésére kiírt pályázat, valamint a kertészetek és ültetvények támogatása is. Tudatta, az utóbbi több száz pályázatot jelentett a választókerületében.

 – Azok a régi, használaton kívüli almáskertek tudtak megújulni, amelyekről sokan már lemondtak – húzta alá. Hangsúlyozta, a vidékfejlesztés egyik fontos eleme a külterületi utak megújítása, ez az egyik legnépszerűbb kiírás. A megyében 58 támogatás érkezett be, ebből 13 milliárd forint támogatást várnak, s több mint 4 milliárd forint már meg is érkezett. Arról is beszélt, a program keretében a helyi piacokat is fejlesztették számos településen. Kitért arra, fontos kiírás a mezőgazdaság digitalizációja, ez egy olyan népszerű tender, amelyre 232-en adták be pályázatukat, 17,6 milliárd forint értékben, 58-an már meg is kapták a támogatást rá, több mint 5 milliárd forint értékben.

A pályázati fejezetek megegyeznek a többi választókerületben is. A 4. választókerületben igen erős a mezőgazdasági vállalkozói réteg, a legnagyobb összegű pályázat az állattartó telepek fejlesztésére irányul, több mint 10 milliárd forint értékben

 – tudatta Vitányi István, a térség országgyűlési képviselője. Az ő körzetében 486 pályázatot adtak be 35 milliárd forint értékben. A helyi piacok fejlesztésének vonatkozásában a legtöbb – 10 darab – pályázat az ő választókörzetéből érkezett, 816 millió forint értékben. A külterületi utak esetében a beérkezett pályázatok közel fele ebből a térségből származik, ebben a kiírásban a 28 pályázat több mint 5 és fél milliárd forint összeget jelent. 

A vidéki életforma fejlesztése és az agrárium stratégiai ágazattá való nyilvánítása azt a célt szolgálja, hogy a vidéki és a városi élet között nem minőségi, hanem stílusbeli különbség legyen. A választókerületben már jó néhány településen nem csökken, sőt valahol stagnál, valahol már növekszik is a lakosság létszáma. A falvak, kisebb városok népességmegtartó képessége ezen programok következtében egyre növekszik

 – mondta.

Az 5. választókerület 15 településén nagyon sok olyan vállalkozás működik, amelyeknek remek lehetőséget jelent Vidékfejlesztési Program. Bodó Sándor, a térség országgyűlési képviselője arról számolt be, hogy a vállalkozások éltek is ezekkel, ebben a kerületben közel 40 milliárd forintra pályáztak. – Több mint 26 milliárd forintra már szerződés van. Ezek látható minőségi javulást fognak hozni településeinken, és a vállalkozások stabilitását is erősíthetik – mondta. 

A képviselő ismertette, az egyik legnépszerűbb program az állattartó telepek korszerűsítése, létrehozása, itt 18 milliárd forint összegben van már lekötés. 

– Büszkeség, hogy Földesen pillanatnyilag az ország legnagyobb szarvasmarhatartó telepének az építése kezdődött meg néhány héttel ezelőtt – emlékeztetett. Ebben a körzetben is népszerű a külterületi utak felújítása, eddig több mint 2 milliárd forintra mutatkozott igény. A digitalizációra 1,6 milliárd forintot biztosított eddig ez a pályázati konstrukció, a kisüzemi támogatások összege pedig 207 millió forint.

A 6. választókerület országgyűlési képviselője, Tiba István tájékoztatását azzal kezdte, soha nem látott nagyságú támogatást biztosít a kormány a mezőgazdaság számára. – Nem tudnánk ilyen sikeres fejlesztésekről beszámolni, ha nem méltányolták volna azokat az igényeket, amelyek a pályázatok kiírását követően jelentkeztek. Az állattartó telepek esetében eredetileg 50 milliárd forintot keretről indult a pályázati lehetőség, amit az igényeket látva 360 milliárd forintra emeltek, a piacok megújítása 3 milliárdos keretösszegről indult, ez 13 milliárd forintra emelkedett – tudatta.

A képviselő arról is beszélt, a megye területének több mint 50 százaléka mezőgazdasági hasznosítású, illetve az országos szarvasmarha-, illetve juhállomány 20 százaléka itt található. – A választókerületem a legjobb minőségű földekkel rendelkezik és a legkisebb településszámmal. A 2021-es időszakban 20 milliárd forintot kaptak a gazdáink egyrészt a Vidékfejlesztési Programban, másrészt az egyéb támogatások révén – összegezte az eredményeket. Hozzátette: 

a vidék ugyanolyan fontos, mint a nagyvárosok, és a polgári kormány ezt belátta, ennek megfelelően biztosítja a támogatásokat. 

Pajna Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke arra hívta fel a figyelmet, a megyébe érkező több mint 150 milliárd forint nem a végleges összeg, hiszen ezt meg kell szorozni durván kettővel, hiszen ehhez jön még a vállalkozások, a gazdálkodók önereje.

Szigeti Szabolcs, a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Agrár- és Vidékfejlesztést Támogató Főosztály vezetője elmondta, decembertől elérhető a legnépszerűbb pályázati felhívás is, a falusi szálláshelyek fejlesztése.

Kiss Dóra