Az oltás etikai kérdés is – a pedagógusok 94 százaléka már felvette

Az állami fenntartású iskolákban a pedagógusok egy százaléka nem vette fel a koronavírus elleni oltást – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma hétfőn az MTI-vel. A közlemény szerint „a baloldal és szövetségeseik hergelése ellenére minden feladatellátási helyen újraindul az oktatás a téli szünetet követően”. Azt írták, hogy eredményes az oltási kampány az állami fenntartású iskolákban: a 78 ezer pedagógus 94 százaléka már felvette az oltást, három százalékuknak szakorvosi ellenjavallata, egy százalékuknak miniszteri mentesítése van, további egy százalék pedig betegállományban van, illetve mentesítési kérelme elbírálására vár. A pedagógusok fennmaradó egy százaléka az oltás felvétele után térhet vissza az iskolába – tudatta a szaktárca. Az adatokat nézve tehát valójában 6 százalék nem vette fel az oltást, ebből négy nem is fogja. Szabó Gyulát, a Nemzeti Pedagógus Kar elnökségi tagját a Napló arról kérdezte, hogy mit jelent ez a gyakorlatban. A szakember kifejtette: ha a 78 ezer azon egy százalékát nézzük, akik nem oltatnak, az arányosítva például Debrecenben körülbelül 15–20 pedagógust jelent. Szabó Gyula úgy véli, hogy a vakcina felvételének ezen a területen etikai kérdésnek kell lennie; a Nemzeti Pedagógus Kar etikai kódexe szerint egy pedagógus példát mutat és felelősséget vállal a gyerekért.

Szabó Gyula elmondta, a Debreceni Tankerületi Központnál 100 százalékos a szakos ellátottság, bár ehhez az is kellett, hogy szakmai és szolidaritási alapon egy-egy intézményből áttanítanak egy másikba. A pedagógusok oltásával kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy ennek etikai kérdésnek kell lennie. 

– Az NPK etikai kódexe szerint egy pedagógus példát mutat, és felelősséget vállal a gyerekért. Ha valami beillik ebbe a kategóriába, az az oltakozás. Hogy várjam el a tanulótól, hogy oltakozzon, ha azt látják a gyerekek, hogy a pedagógus nem oltatja be magát? – vetette fel. Az elnökségi tag úgy véli, hogy a számok magukért beszélnek. – El kell ismerni, hogy a pedagógusok elsöprő többsége megértette, amiről beszélünk, és nem csak az online oktatás színvonalánál bizonyította be, hogy képes talpon tartani a közoktatást – méltatta azt a több tízezer pedagógust, aki felvette a vakcinákat. – Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a rendelet nem vonatkozik az önkormányzati fenntartású óvodákra és az egyházi intézményekre. Az NPK ebben az esetben úgy foglalt állást, hogy nem a feladatellátási hely szerint kellene az oltakozást előírni, hanem a feladatra, az oktatásra vonatkozóan – szögezte le. 

Nem lehet online oktatás 

Már vannak adatok a gyerekek átoltottságáról is, naprakész statisztikákat láthatnak. A 7. és 8. évfolyamokon a tanulók átoltottsága 50 százalékos, a középiskolai évfolyamokon pedig 60-70 százalék körüli – ez abból is adódik, hogy korábban elkezdődött ennek a korosztálynak az oltása. – Visszafelé haladva még nagyon gyermekcipőben járunk, körülbelül 15 százalék körül van azoknak az aránya, akik az 1–6. évfolyamig oltakoztak. Idő van rá, de nem sok, mert látszik, hogy a járvány mindig új szakaszba ér – mondta. Az, hogy a szülők kérik-e vagy sem a gyereknek a vakcinát, bizonyos területeken különbséget eredményez. – A járványügyi jogszabályok szerint járunk el akkor, amikor fertőzés van az osztályban: jelezzük a Nemzeti Népegészségügyi Központnak, ők elrendelik a karantént az adott osztályra. A változás azt mondja ki, hogy ilyen esetben a jelenléti oktatásban csak az oltott gyerekek vehetnek részt, aki nincs beoltva, azt hazaküldjük karanténba – tudatta, hozzátéve: a jogszabály kimondja, hogy ha jelenléti oktatás van, akkor nem lesz online is, magyarul a gyerek nem vehet részt az oktatásban. 

Hiába nyernének milliókat 

– Ha majd jönnek a nyári táborok, külföldi tanulmányi kirándulás, az utóbbi esetén a határátlépéskor mindenhol védettségi igazolványt kérnek. Hiába nyerjük meg a milliókat a pályázatra, ha nem lesz gyerek, akit utaztassunk. A tanulók oltását is etikai kérdésként kezelem, hiszen ha a pedagógusoktól elvárható, hogy vigyázzanak a diákok egészségére, akkor a gyereken keresztül a szülőtől is elvárható, hogy vigyázzunk a közösség minden tagjára – vallja Szabó Gyula.

KD