Jézus Krisztus megjelenésének ünnepe: vízkereszt

A katolikus egyház január 6-án tartja vízkereszt, Jézus Krisztus megjelenésének ünnepét.

Ez a nap a IV. század elejétől lett liturgikus ünneppé, és a szokása gyorsan elterjedt előbb keleten, majd nyugaton. Az Öröm-hír sajtóiroda tájékoztatása szerint a keresztények körében 312 és 325 között kezdett terjedni mint Jézus Krisztus születésének, keresztségének, a kánai menyegzőnek és a Háromkirályok (napkeleti bölcsek) látogatásának ünnepe. Az ünnep görög neve (epifánia, megjelenés) utal arra, hogy Isten megjelenik dicsőségében. Vízkereszt ünnepe emlékeztet tehát arra, hogy Jézus Krisztusban Isten megjelent emberként, eljött közénk, és elhozta nekünk az üdvösséget.

Mágusnak is nevezik őket

Vízkeresztkor Jézus három megjelenésére emlékezünk: a keleti egyházakban sokáig egyet jelentett a születés és az epifánia ünnepe. Jézus születése által Isten megjelent a világban. A napkeleti bölcsek által a pogányokhoz is eljutott a Megváltó születésének örömhíre. Máté evangéliuma (Mt 2,1-12) szerint a háromkirályok a betlehemi csillag által vezéreltetve jöttek keletről Júdeába, hogy az újszülött kis Jézusnak kifejezzék hódolatukat: aranyat ajándékoztak a Királynak, tömjént az Istennek és mirhát az Embernek. Az evangélium mágusnak nevezi őket, de a nevüket nem említi. A hagyomány szerint hárman voltak, s a 8. században élt Beda Venerabilis a nevüket is említi: Caspar, Melchior, Balthasar, azaz Gáspár, Menyhért és Boldizsár. A vízkereszt második evangéliumi története (Mt 3,13-17) szerint Jézus elment a Jordán folyóhoz. Keresztelő Szent János megkeresztelte őt, és Jézus tanítani kezdett. Jézus megkeresztelkedésekor a Jordán folyónál a mennyei Atya szózata kinyilatkoztatta a szeretett Fiút, és a Szentlélek galamb képében alászállt Krisztusra. A teljes Szentháromság kinyilatkoztatta önmagát az emberiség előtt.

A Háromkirályok neveivel

Az Egyház nemcsak Jézus Krisztus megkeresztelkedéséről emlékezik meg január 6-án, hanem annak hatásairól is, amelyek között a víz megszentelése is fontos helyet kap. Az Öröm-hír sajtóiroda tájékoztatása szerint az ünnep harmadik evangéliumi jelenete: Jézus a kánai menyegzőn édesanyja kérésére, az elfogyott bor pótlására első csodatételeként a vizet borrá változtatta (Jn 2,1-12). Jézus első csodájával a kánai menyegzőn kinyilvánította isteni erejét: 

„Kinyilatkoztatta dicsőségét, s tanítványai hittek benne” (Jn 2,11). 

Ebben a csodában Isten megmutatja dicsőségét, hogy az embernek segíteni akar, meg akarja menteni és végül meg akarja váltani. A magyarság körében a vízkereszt ünnepéhez kötődően különböző népszokások alakultak ki a századok során. A magyar vízkereszt kifejezés a víz megszenteléséből, megkereszteléséből ered.

Vízkeresztkor kezdődik meg a házszentelések időszaka, amely a 15. századtól kialakult szokás. A házszentelés szertartása alatt a pap az újonnan megáldott szenteltvízzel meghinti a lakásokat, házakat; megáldja az ott lakókat, dolgozókat. Szokás szerint a házszentelés után az ajtóra fölírják az évszámot és a népi értelmezés szerint a Háromkirályok nevének (Gáspár, Menyhért, Boldizsár) kezdőbetűit: 20 + G + M + B + 18. Az eredeti értelmezés szerint a három betű a latin áldásformula kezdőbetűi: Christus Mansionem Benedicat („Krisztus áldja meg e házat”).

A vízszentelés szertartása

A Napló megtudta azt is, hogy Palánki Ferenc debrecen–nyíregyházi megyéspüspök vízkereszt ünnepén, január 6-án, csütörtökön, 10 órától mutat be ünnepi szentmisét a debreceni Szent Anna-székesegyházban. Az ünnephez kapcsolódó vízszentelés szertartását az előesti szentmisén, valamint a püspöki szentmise elején is végzik. A szentmise végén a hívek vihetnek a megszentelt vízből, hogy imádság kíséretében meghintsék vele az otthonukat.

Január 9-én, vasárnap már az Úr megkeresztelkedését ünnepelik a hívek, s ezzel az alkalommal befejeződik a karácsonyi ünnepkör.

VA