Meg kellene menteni az utókor számára

A Debrecen házai honlap célja egy online, interaktív gyűjtemény létrehozása Debrecen megmaradt és már eltűnt cívis lakóházairól. Harangi Attila, az oldal megalkotója építészmérnök-hallgatóként ismerkedett meg szülővárosa építészeti örökségével, a cívisek világával. 2018 elején kezdte el a tudatos kutatást, az év áprilisa és júliusa között bejárta a történeti belváros összes utcáját, és lefotózott minden megmaradt cívis lakóházat. Ekkor 1540 cívisházat dokumentált, amiből jelenleg már csak 1457 maradt meg.

A gyűjteményt azóta is folyamatosan bővíti, dokumentálja a házak változásait. 2019 novemberében indította el a Debrecen házai honlapot, és a hozzá kapcsolódó közösségi felületeket.

Harangi Attilát a Napló arról kérdezte, miért tartja fontosnak a cívisházak megőrzését. – A cívisváros karakterét még a 20. század első felében is leginkább a cívisek földszintes lakóházai határozták meg. Debrecen arculatának még napjainkban is meghatározó elemei, de a város fejlődésével, átalakulásával egyre kevesebb marad belőlük. Ma már egységes területek, utcaképek sem maradtak meg, legfeljebb 4-6 értékes ház áll egymás mellett – tudatta. Mint mondta, a megmaradt házak körülbelül egyharmada őrizte meg valamennyire eredeti karakterét, és megőrizhető műszaki állapotban van, amik közül nagyjából 300 értékes cívisházat kellene megmenteni az utókor számára. – Ezek Debrecen identitásának meghatározó elemei, az egykori cívisek életének utolsó lenyomatai – hangsúlyozta.

Videót is készítettek

A házak felkutatását és dokumentálását szabadidejében végzi, sokakkal dolgozott már együtt az évek alatt. Az elmúlt időszak két legfontosabb projektjéről is beszélt lapunknak. – A Debreceni Városvédő és -szépítő Egyesülettel elkészítettük a belvárosi történeti épületek helyi védelemének bővítésére a javaslatunkat, de például elindítottunk egy kapufestési projektet is. Löki Viktorral Debreceni cívisházak és lakóik nyomában címen írunk egy könyvet, ami a Déri Múzeum kiadásában jelenik meg pár hét múlva. Az elmúlt két évben 21 cívisház történetét dokumentáltuk – tudatta.

A Debrecen házai oldalon tavaly év végén Barangolás egy cívis negyedben címmel jelent meg egy videóban, erről is szót ejtettünk.

– 2019 júniusában készítettem el a diplomamunkám, amelyben egy konkrét cívisház, a Lorántffy utca 42. szám és környezetének hasznosítására tettem javaslatot. Véleményem szerint ezen a területen, a Verestemplom környékén lehetne leginkább kialakítani egy utolsó védett, kulturális-turisztikai cívis negyedet. Az egész munkásságomnak és a cívisházak megőrzésének a cívis negyed a legfontosabb célkitűzése, aminek a bemutatására, népszerűsítésére készült a videó Pusztai Lőrinc rendezésében – tudatta. Arra is kitértünk, hogyan lehetne megmenteni ezeket az épületeket. – Átfogó cél a cívis negyed lenne, ami által legalább egy kis rész megmaradna a cívisházakból az eredeti helyükön.

Az egyes házak megmentésére sok lehetőség lenne.

Az új szabályozási tervben jelentős lépések történtek, például a párkánymagasság és a beépíthetőség szabályozásával. Fontos lenne a felújítások támogatása, helyi pályázatok kiírása az önerő biztosítása mellett. Például a kapufestéseknél bebizonyosodott, hogy ehhez a lakók akarata és igényessége is számít. Bizonyos házak felújítására például a Népi építészeti programon is lehetne pályázni – húzta alá.

PSZ, KD