A cigányság helyzetét prezentálták Debrecenben

A magyarországi romák helyzetének az elmúlt tíz évben történt alakulásáról, aktuális helyzetéről, valamint jövőképéről szóló előadásokra vártak minden érdeklődőt szombaton, a Meteor Moziban tartott Hitéleti fesztivál a roma gyülekezetek részére elnevezésű rendezvényen.

– Debrecenben megközelítőleg 15 ezer cigány él, körülbelül 7 ezer gyerek tanul valamelyik oktatási intézményben. Amikor annak idején elkezdtünk együtt dolgozni a helyi cigányvezetőkkel, azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy ez a munka harmonikus és eredményes legyen. Több olyan programot is sikerült megvalósítanunk, amellyel meghaladtuk az akkori országos kezdeményezéseket – idézte fel Kósa Lajos. Mint elmondta, a programok során sikeresen számoltak fel több cigánytelepet is, mint például a Nagy-Sándor József emlékműnél lévőt, a „Citromszigetet” vagy a Darabos és Jókai utcákat. Fejlődésnek indult Pac és a Nagysándor-telep is. – Ezekben nagy segítségünkre voltak a cigányközösségek és azok vezetői, valamint az egyház is. A város is segítette az ott élőket, akik be tudtak illeszkedni ott, ahová elköltöztek – tette hozzá.

A honatya kiemelte, a legjobb integrációs programokat az egyházakkal közösen valósították meg. Rámutatott, míg országos szinten 15 százalék az egyházi oktatási intézmények aránya, addig Debrecenben ez 20 százalék felett van. Kiemelte azt is, hogy lehetősége van a roma fiataloknak kéttannyelvű szakképzőiskolában tanulni, és sokan közülük sikeresen helyezkednek el a munkaerőpiacon is. A jövő heti választásokkal kapcsolatosan pedig hozzátette: 

a kormánypárt célja egy munkára alapozott társadalom kialakítása; a családtámogatások megerősítése és bővítése, továbbá a lakosok biztonságának a garantálása.

– A közösségemet az alacsony iskolázottság, szakképzetlenség, valódi képviselet hiánya jellemzi és a szegénység életérzései, akár még itt, Debrecenben, a peremkerületekben is. Kilátástalanság, reménytelenség, kitaszítottság, és amit nem találnak meg, az az együttműködés – fogalmazott Aba-Horváth István, Debrecen Megyei Jogú Város esélyegyenlőségi referense. 

Sok mindent mondhatunk, azt viszont nem állíthatjuk, hogy a magyar kormány nem próbálkozik, hogy nem nyújt segítséget. De láthatjuk azt is, hogy a kinyújtott kéz annyit ér, amennyit abból elfogadnak

– tette hozzá. Beszédében méltatta a kormány azon törekvéseit, amelyet a cigányság felzárkóztatásáért, az ország biztonságáért és a családok támogatásáért tett.

– Az, amit tegnap csináltunk, az ma már kevés. Szintet kell lépni. Az nem elegendő, ha a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság kitalál jó programokat. Azzal csak a távolság fog nőni köztünk. Nekünk is lépnünk kell tudásban, tapasztalatban, együttműködésben, közös célok megfogalmazásában. El kell felejteni azt, hogy nem kapok, nincs lehetőség – hangsúlyozta hallgatóságához Aba-Horváth István.

Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos felidézte, 2010 előtt nemcsak hatékony, következetes romafelzárkóztatás nem volt, de eljutott a társadalom egy bizonyos csoportja oda, hogy Istent játszva döntött életről és halálról, utalva ezzel a romagyilkosságokra.

– Amikor eredményekről beszélünk, meg kell nézzük, honnan indultunk és hová jutottunk. 2010 óta egy teljes ország újjáépítési folyamata indult el. A Fidesz volt az, aki a roma ügyet a térképre helyezte az unióban. Magyarország azt mondta, hogy célokat, eredményeket kell produkálni – emelte ki beszédében. Hozzátette, azóta 50 százalékkal több roma dolgozik az országban, a közmunkaprogram pedig nemcsak teljesíti a kitűzött célját, de már Németország is szeretné átvenni a betelepült migránsok foglalkoztatására.

Nagy Zsolt, a Cívis Szociális Központ vezetője rámutatott arra, hogy a világon mindenhol vannak, akik valamilyen oknál fogva szegénységben élnek. Vannak ilyen emberek Magyarországon is, azonban ez még nem azt jelenti, hogy az ország is szegény, hiszen megvan a lehetősége a Kormánynak arra, hogy 18 év feletti állampolgárainak ingyenesen juttasson napi egy tál melegételt, illetve ingyenesen biztosítja a közétkeztetést is.

– A lakosság 10 százaléka veszi igénybe átlagosan a népkonyha szolgáltatását. Kialakult az évek alatt az az ellátotti kör, akiknek valóban szükségük van erre. Hajdú-Biharban ez 45 ezer ember. A szolgáltatásunkat igénybevevők 30 százaléka nyugdíjas, 20 százaléka valamilyen egészségügyi ok miatt szorul rá, 45 százalékuk alacsony képzettségű és mindössze 5 százalékot tesznek ki azok, akik kényelmi okokból igénylik – mutatta be.

BS