Ezeréves múltú a lengyel–magyar barátság

A magyar Ország­gyűlés 2007. március 12-én, míg a lengyel Szejm március 16-án döntött arról, hogy március 23-át ünnepnapnak, a két nemzet közötti barátság napjának jelöli ki, de már az államiság kezdetétől fogva szoros kapcsolatban állt a két nép egymással.

 
– Az államalapításaink időszakától kezdve voltak dinasztikus kapcsolatok a két nép között, tehát egymás családjaiba házasodtak, s ezek által közös uralkodóink is lettek, mint például I. Nagy Lajos királyunk vagy Báthory István erdélyi fejedelem – mondta lapunk érdeklődésére Fórián Éva, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Szlavisztikai Intézetének nyelvtanára. I. Nagy Lajos királyunk legkisebb lányát Hedvigként ismerjük itthon, Lengyelországban Jadwigának hívták, ahol ez a keresztnév elég gyakorinak mondható. A római katolikus egyház szentként tiszteli, a Krakkói Egyetem egyik alapítványa is az ő nevét viseli. – IV. Béla lánya, Kinga is a lengyelek egyik szentje, aki a férjének köszönhetően került a lengyel trónra – tette hozzá a szakember. Közös királyunk volt még I. Jagelló Ulászló is. Évszázadokon keresztül azonos királyi vagy nemesi családokból származó uralkodói voltak a két országnak.

– A sokak által ismert egyik nagy együttműködésnek tekinthetjük a népek tavaszát, amikor is az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején lengyel származású tábornokok, mint például Bem József vagy Dembinszky Henrik vezették a magyar csapatokat az osztrákok ellen. Majd következett a 20. század közepe. 1956 őszén Budapesttel párhuzamosan Varsóban is voltak tüntetések – mondta Fórián Éva. A szolidaritás vállalása mellett pedig adományokkal, például vér­adással is segítették a magyar forradalmárokat a lengyelek. Jelentős metszéspont még a két ország történelmében az 1991. február 15-én aláírt visegrádi nyilatkozat, amely az 1335 novemberében – Károly Róbert magyar, III. Kázmér lengyel és Luxemburgi János cseh királyok részvételével – tartott királytalálkozón kötött együttműködés felújítása volt.

Számos párhuzamot fedezhetünk fel még a két nemzet történelmében: Lengyelországot többször is felosztották egymás között a szomszédos hatalmak, míg nálunk három részre szakadt az ország a török hódoltság idején. Az 1950-es években mindkét nép megtapasztalhatta, milyen a szocializmusban élni

– mutatott rá Fórián Éva. 

Emlékhelyek Debrecenben

A március 23-i emléknap központi eseményei évről évre felváltva zajlanak a két ország egy-egy településén. 2008-ban Debrecen volt a vendéglátó. Ekkor avatták fel azt a bronz emléktáblát a Bem téren, amely egy Petőfi-idézetet tartalmaz magyarul és lengyelül, és Bem József tábornokot ábrázolja.

– Városunkban a lengyel származású tábornokok emlékét őrzik a Református Kollégium freskói, valamint a Bem tér és a Dembinszky utca neve. A Füredi úton van a Szent László római katolikus plébánia, ahol egy lengyel Domonkos-rendi szerzetes, Jacek atya szolgál – ismertette még az egyetem nyelvtanára. A Napló szerkesztőségétől nem messze található a Zamenhof utca is, a MÁV-székház falán pedig egy tábla, amely Ludwik Zamenhofnak, az eszperantó nyelv kitalálójának állít emléket.

Fórián Éva szerint a mai huszonéves korosztály már másképp éli meg a két nemzet közötti kapcsolatot, a rendszerváltás előtt sűrűbben találkoztak a magyarok és a lengyelek, jobban megismerték egymás sorsát. Az 1980-as években utóbbiak tízezrei látogatták a hajdúszoboszlói strandot, és sokan közülük azóta is évről évre visszatérnek a fürdővárosba.
– Kívánom a mai fiataloknak, hogy egyszer jussanak el Lengyelországba, legyenek kíváncsiak arra a népre és országra, ahol szeretik a magyarokat, és ne csak Nyugat-Európa felé kalandozzanak, mert biztos vagyok benne, hogy ők is találnak számos hasonlóságot a két nép fiai között. Ezt a mi hallgatóink is ugyanígy élik meg. Az előző félévben hét ösztöndíjasunk is volt Varsóban – közölte. Hozzátette: az országban három egyetemen van lengyel szakos képzés, köztük Debrecenben is, ahol 2018 óta egy kétéves, úgynevezett minor szakon tanulhatnak a lengyel nyelv és kultúra iránt érdeklődők. A Csokonai-gimnáziumban pedig idén indult el szakköri formában nyelvoktatás.

Bekecs Sándor