A húsvéti gyertya fénye új reményt ad

Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök vezetésével, Nagyszombaton húsvéti vigíliát tartottak a debreceni Szent Anna-székesegyházban. E szertartással veszi kezdetét a római katolikus egyház legnagyobb ünnepe, a húsvét, amely a kereszténység örömhírét hirdeti: Jézus Krisztus feltámadt a halálból és mindenkit meghív az örök életre – olvasható a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye honlapján. 

Nagyszombaton napnyugta után kezdődik a liturgia, ami szimbolizálja azt a sötétséget, amely a világra borult Krisztus halálával. A húsvéti vigília szimbólumaiban megjelenik a fény és a sötét, a tűz és a víz, hogy együtt magasztalják a feltámadott Krisztust, aki legyőzte a sötétséget, a halált. A vigília szertartása négy, jól elkülönülő lényegi részből áll: a fény liturgiájából, az igeliturgiából, a vízszentelésből és az áldozati liturgiából. Ez a jelenlegi liturgikus rend a IV. századra vezethető vissza.

Ezen szent éjszaka sötétjében gyullad fel a húsvéti gyertya fénye, amely kihirdeti Isten győzelmét a halál felett, Krisztus feltámadását a holtak országából. A húsvéti gyertya fénye belevilágít a templom sötétjébe és egyúttal a világ sötétjébe is, hogy új reményt adjon. A katolikus templomokban ősi hagyományt követve általában húsvét vigíliáján, a nagyszombati szertartás során szolgáltatják ki a keresztség szentségét a felnőtt korukban megtérteknek, vagyis ekkor fogadja őket tagjai közé az egyház. Ezt követően a szentmise a szokott rend szerint folytatódik. A liturgia ünnepi áldással ér véget. A szentmisét a hagyományos húsvéti körmenet zárja.

HBN