A trianoni békediktátumról nyílt megrázó kiállítás a Nagyerdő fái alatt

Magyarország kormánya a trianoni békediktátum centenáriuma alkalmából a 2020-as esztendőt a nemzeti összetartozás évének nyilvánította, amelyhez kapcsolódva a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány megannyi programot, eseményt rendezett – ismertette a „Trianon 100, Összetartoztunk – Összetartozunk” című kiállítás megnyitójának műsorvezetője, Keresztes János színművész.

Mint felidézte, a megemlékezéseket jelentősen korlátozta a világjárvány, ám nem mondtak le arról, hogy méltóképpen emlékezzünk meg a közös múltunkról.

A vándorkiállítás bejárja az országot, és a hat esztendőn át tartó I. világháborús megemlékezéssorozat legújabb kutatásai, eredményei alapján mutatja be Magyarország történelmének egyik legmeghatározóbb traumáját, nemzetünk túlélési képességét, azt a példaértékű erőfeszítést, amely eredményeként 1920 után elődeink szilárd alapokon újraszervezték a magyar államot.

Debrecen akkor is menedék volt

A pénteki megnyitón Papp László polgármester hangsúlyozta: nem tudunk eleget beszélni nemzetünk nagy tragédiájáról, hiszen, aki felelősen gondolkodik a magyarság múltja, jelene és jövője tekintetében, azt nem gondolhat mást Trianonról, mint azt, hogy a magyarság történetének talán a legmegalázóbb és a legigazságtalanabb békeszerződése. – Egy olyan békediktátum, amely semmilyen tekintetben nem felelt meg hazánk, nemzetünk érdekeinek. Minden racionális érvet, amelyet az akkori magyar vezetés az I. világháború elvesztése után az asztalra tett gróf Apponyi Albert vezetésével, lesöpörték.

Nem sikerült Magyarországot egységében, egészében megtartani, s ennek mindmáig nagyon komoly hatása van: nemcsak az ország területében, hanem a nemzetünk lelkiségében is.

Különös, hogy éppen Tisza István születésnapján nyílik meg a Trianon-kiállítás, hiszen a néhai miniszterelnököt sokan vádoltak azzal, hogy felelőssége van az I. világháború kirobbanásáért – miközben ő ellenezte a háború kirobbantását és a hadüzenetet – emlékeztetett a városvezető.

Szavai szerint Trianon ma is itt van a mindennapjainkban, a gondolatainkban.

Nem tudunk elszakadni attól, hogy milyen mértékben volt igazságtalan ez a békediktátum. Talán abban bízhattunk, hogy a 2010 utáni magyar kormány által hozott döntések által lehetővé vált a nemzet közjogi értelemben történő egyesítése az állampolgársági törvény módosításával. Ezek a törvények némiképp talán begyógyítják a Trianon miatti fájdalmat és sebeket. Debrecen szerepe kapcsán a polgármester emlékeztetett arra is, hogy a város a határok kialakulása után sok tekintetben nyújtott menedéket a menekülőknek, akik éveken keresztül éltek vagonokban is a vesztes ország szűkös lehetőségei miatt.

Ez borzalmas időszak volt, azonban Magyarország mégis talpra állt, pedig nagy valószínűséggel az is célja volt a diktátumnak, hogy hazánk többé ne tudjon talpra állni.

– Ha a 100 évvel ezelőttinél kevesebben is, de itt vagyunk Európa közepén, és egy erős, büszke nemzetként tudjuk ápolni a történelmi múltunkat, emlékeinket és az értékeinket. Magyarország most erősebb, mint az elmúlt 100 évben bármikor volt, és bár a 20. századot elvesztettük, de minden esélyünk megvan arra, hogy a 21. századot meg tudjuk nyerni – mutatott rá Papp László.

Legyen Kánaán a haza!

A pénteki ünnepségen Farkas Sebestyén, a Terror Háza Múzeum történésze arról is beszélt, hogy az I. világháborúra és a következményeire való méltó megemlékezést tűzte zászlajára a Schmidt Mária főigazgató vezetésével a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, amely 2014-ben életre hívta az I. világháborús Centenáriumi Emlékbizottságot. Ezáltal könyvek jelenhettek meg, szobrok és emlékművek születhettek újjá, és konferenciák sora valósulhatott meg.

Mint felidézte, az I. világháborúban csaknem 10 millió katona halt meg, s az 51 hónapon át tartó öldöklés naponta 6 ezer halottat és napi 18 ezer rokkantat követelt. Egy generációt küldtek a vágóhídra. Aki testben ép maradt, annak is megnyomorította a lelkét az esztelen öldöklés.

Az I. világháború mindent megváltoztatott Európában: a határokat,a politikai rendszereket, a lelkiséget és az erkölcsöt is.

A trianoni békével azt a célt akarták elérni, hogy ne legyen több ilyen háború, de a fegyverek nem hallgattak el 1918-ban, a fegyverek tovább ropogtak Írországtól Oroszországig. A béke urai 1300 kilométer távolságból, térkép fölött döntöttek Európa sorsáról, úgy, hogy nem ismerték ezt a területet, annak lakóit, kultúráját, hagyományát és történelmét. Ami a békediktátum kiagyalóinak csak néhány tollvonás, térképeken való rajzolgatás volt, az számunkra nemzeti tragédia lett. Magyarország csaknem 500 év elteltével visszaszerezte a függetlenségét, de mégis a háború legnagyobb vesztesévé vált.

Ebből az időszakból Debrecen is kivette a részét, a vörös terrort felváltotta egy idegen hatalom megszállása: 1919. április 23-án román csapatok foglalták el a várost, és csak 11 hónappal később távoztak.

Addig a megszállók kifosztották Debrecent, s ártatlanokat gyilkoltak meg. Mégis hálásaknak kell lennünk, mivel 65 éve nem dúl háború az országban, nem éhezünk, a bevonuló hordák nem gyalázzák az asszonyainkat, s nem hurcolnak el tömegesen kényszermunkára Szibériába senkit, és utcáinkon nem vonulnak idegen hatalmak tankjai – mutatott rá a történész. Szabadon élhetünk, gondolhatunk, beszélhetünk.

– Nem szabad hagyunk, hogy a csalódottság, a harag, düh felülemelkedjen bennünk, de ez nem jelenti azt, hogy elfelejthetjük a békediktátumot és nemzetünk sárba tiprását. Emlékeznünk kell a múltra, és tanulnunk kell a tévedéseinkből, és szüntelenül emlékeztetnünk kell magunkat arra, amit Móricz Zsigmond is írt: hazánk tejjel-mézzel folyó Kánaán, ha azzá tesszük. Börtön és sír, ha nem törődünk vele – fogalmazott Farkas Sebestyén.

Debrecenben a 18 állomásos országjáró kiállítás 13. állomásaként tekinthető meg a tárlat.  A pénteki ünnepségen közreműködött Kubinyi Júlia népdalénekes is, aki a Himnusz és korabeli dalok előadásával gazdagította a megemlékezést. A kiállítás május 5-ig tekinthető meg a Nagyerdei Stadion melletti VIP-parkolóban felállított, vagonokat imitáló konténerekben.

Vass Attila