Az orosz–ukrán konfliktus stagnálást okozhat az építőiparban

Az ÉVOSZ kiderítette azt is, hogy a cégek milyen várakozásokkal tekintenek az idei évre a háborús konfliktus árnyékában – tájékoztatta a Hajdú-bihari Naplót a szakszövetség. 

A felmérés szerint a Covid–19-járvány ellenére tavaly a vállalkozások több mint háromnegyedének nőtt az árbevétele az előző évihez képest. Tíz százalékuknál változatlan maradt, és csak tizennégy százaléknál csökkent.

Összességében 5389 milliárd forint volt az évi termelési érték, 13 százalékkal magasabb a 2020. évinél, úgy, hogy minden alágazat növekedett.

Az orosz–ukrán háború azonban az építőipart is nehéz helyzet elé állítja. A hazai építőanyag-gyártásnál az orosz, ukrán termékek importjának ellehetetlenülése emeli az árakat, lassítja a kivitelezést. Koji László, az ÉVOSZ elnöke hangsúlyozta, el kell kerülni az építőipari anyaghiányt. 

Mint megtudtuk, bár az év elején még 5-6 százalékos termelésbővülést vetítettek előre, a háború tükrében jelenleg stagnálásra számítanak. Az állami megrendelések jelentős, mintegy 500 milliárd forintos csökkenésével kalkulálnak, míg a lakossági megrendeléseknél szintén stagnálásra. Az áremelkedések hatására a lakásépítési és -felújítási volumen egyelőre azonban nem csökken. A magánszektor ipari, mezőgazdasági és logisztikai célú beruházásai pedig akár bővülő megrendeléseket hozhatnak. A felmérés szerint tavaly az ágazat átlagos árbevétel-arányos jövedelmezősége 12 százalék körül volt, idén pedig a cégek csaknem fele csökkenésre számít. 

A konfliktus közbeszól 
 

Az ÉVOSZ kérdéseire választ adó cégek 83 százaléka a tevékenységét leginkább akadályozó tényezőként ezúttal is a szakemberhiányt emelte ki. Nem sokkal maradt le mögötte azonban a már említett háború: a felmérésben részt vevők 80 százaléka jelölte meg akadályként. Az üzleti tevékenység harmadik leg­gyakoribb hátráltató tényezőjeként a beszerzési nehézségeket említették. 
 

Csaknem 85 százalék nyilatkozott úgy, hogy nem rendelkezik megfelelő számú és összetételű szakmunkással a megrendelések teljesítéséhez. A legnagyobb hiányt a szakipari munkáknál jelezték, de hiány van mérnökökből is. A nemzetközi konfliktushelyzet miatt csökkent a külföldi munkaerő-kapacitás, az ukrajnai vendégmunkások a háború kitörésekor otthon rekedtek. Nagy kihívást jelent a munkaerő megtartása, képzése, továbbképzése is. Csak a válaszadók 27 százaléka számol a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának növelésével a következő fél évben. 

Továbbképzést biztosítanak 

A Covid–19 ellenére a válaszadó cégek csaknem háromnegyede biztosított képzést, továbbképzést a munkavállalóinak, és ennél is nagyobb arányban, 80 százalékuk tervezi ezt az elkövetkező egy évben, hiszen ez is a munkaerő-megtartás egyik eszköze.

Az idei évre vonatkozóan a felmérésben szereplő vállalkozások kevésbé optimisták a szerződésállomány alakulásával kapcsolatban. Egyharmaduk vár növekedést, 27 százalékuk stagnálást, 40 százalék pedig csökkenésre számít. 

Az elmúlt időszakban felmerülő forráshiány finanszírozására a felmérésben részt vevő vállalkozások megközelítőleg 40 százaléka vett igénybe vissza nem térítendő állami támogatást, és több mint fele igényelt 2021-ben banki hitelt a cég tevékenységének finanszírozására. A lízing is népszerű finanszírozási forma volt, 2021-ben a válaszoló cégek 60 százaléka vette igénybe ezt a finanszírozási módot. Csaknem 27 százalék pedig belső forrásból oldotta meg a finanszírozást. 

Marad a lánctartozás 

2021. december 31-én a felmérésben szereplő cégek 30 százalékának volt kintlévősége, melynek átlagos nagysága az árbevétel 13 százaléka volt. A kintlévőséggel rendelkező cégek szerint ennek a tartozásnak csak a 91 százaléka hajtható be. Úgy vélik, a lánctartozásnak az elmúlt években tapasztalható lassú, de folyamatos növekedése összességében megmarad. Amennyiben a növekedés az utóbbi egy évben tapasztalt dinamikával folytatódik, 2022 végére ágazati szinten elérheti a 240-250 milliárd forintos nagyságot. 

A vállalkozások várakozásai szerint ebben az évben az építőanyagok ára (25 százalék), a fuvarköltség (23 százalék), az építési törmelék elszállítása és lerakása árának változása (22 százalék), valamint az alvállalkozói díjtételek változása (17 százalék) lesz a legnagyobb mértékű. A válaszadók az építőanyagok közül a hőszigetelő anyagok 29, a faanyagok esetében pedig 28 százalékos árnövekedésre számítanak, de minden építőanyag esetén az inflációt meghaladó árnövekedéssel számolnak. 

Ebben a helyzetben a cégek szeretnének megállapodni a megrendelővel a többletköltségek megosztásán. Az új szerződésekbe beépítik az emelkedő árakat, az emelkedő béreket és a járvány, valamint a háború okozta többletköltségeket. Az év második felétől erősebb piaci versenyre számítanak, s ez az éves nyereség csökkenését hozhatja magával. 

Lapunknak az ÉVOSZ megerősítette, összességében még elmondható, hogy a 2022-es üzleti helyzet kezelhető. A tavalyi építőipari ágazati 13 százalékos termelésnövekedés után idén stagnálás várható. Az orosz–ukrán konfliktushelyzet azonban negatív irányba fordítja a kilátásokat, és sok a bizonytalanság. Ahogy azt Koji László a Naplónak elmondta, ha a háború rövid időn belül le is zárulna, senki nem tudja előre megmondani, milyen változások várhatók az építőiparban. 

PSZ